Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 21. Kecskemét mezőváros
21. KECSKEMÉT mezőváros [Kecskeméti járás] [I.] 140 Kecskemét város, Monostor és Bugaci pusztáinak területe 15 8/16 négyszögmértföldet tesz, fekvése síkon homokbuckákkal több helyen megrakva, mocsár nélküli. Lakosainak száma az 1857. országos népszámlálás szerént 41 651, melyek magyarok, kiváló foglakozásuk a fóldmívelés. A közéletbe szükségelt kereskedők és iparosok száma 1140. A lakosok átalában vérmérsékletre (temperamentum) a vérmesek (sangvineum) közé sorozandók, elég szorgalmasok, kellő tiszták, átalában mértékletesek, az utolsó évtizedben a vagyonosságban felette hanyatlanak. [IL] Átalános egészségi viszonyok jók. A kóralakok közül az utolsó évtizedben öröklött buja- és görvélykórok gyakran fordulnak elő, valamint a gümőkórosok is több számmal találkoznak. Járványok az utolsó évtizedben, nevezetesen 1849, 1855-ben cholera (hányszékelés) ez utóbbi évben nagy fokon és többnyire rossz kimenetellel, mert 1855. augusztus 9-töl december 31-ig 1171 holt meg, nagyobbrészt kolerában. 1858-ban typhus (hagymáz) kisebb mérvben és szerencsésebb lefolyással. E járványoknak a helyi viszonyok éppen nem kedvezők, s leginkább a légköri hirtelen változások által hozattak elő. A jelen szigorú katonakötelezettségi viszonyok közt kevesen házasodhatnak, az évi szülések száma 1500-tól 1900-ig, az évi halálozások száma 1180-tól 1800-ig terjed, négy évet tekintetbe véve. Minden vallásfelekezetűeknél 1859-ben az iskolákban jártak 3134[-en], mely összeg a míveltség előrehaladását tanúsítja a nép között. 1854-ben a város által egy kórház állíttatott fel, mely 32 ággyal van ellátva; a római katolikus és református szegényeknek aggházuk van és az izraelita közönségnek kis kórházuk. Az orvosi személyzet 10 orvostudor és 4 seborvos által képviselve van. Gyógyszertár 3, bába 20, borbélyműhely 4. A köznép átalában a himlőoltástól idegenkedik. Az elemi csapások közül 1859. július 25-én délután 5 órakor szélvész, jég és roppant záporeső az egész határon keresztülvonulva dühöngött, s milliónál többre menő kárt a lakosságnak okozott. Jelenleg az időjárás hat hét óta folytonosan hideg, esős, a gabonatakarítást egy átalában gátolja és ez ideig már felette nagy kárt okozott. IV. pontra nézve: A személy- és vagyonbátorság a folyó 1860. évben ez ideig megháboríttatott: 141 Az összeírás őrzési helye: Bács-Kiskun Megyei Levéltár, IV. 1615—b Kecskemét város polgármesterének elnöki ir., 679/1860. ein. sz. Az irat külzetén a tárgymegjelölés: Jelentés statisztikai adatok tárgyában. E szám alatt iktatták be az Ipari Osztály 642/1860. sz. következő szövegű levelét: „A Tekintetes Polgármesteri Hivatalnak — A statisztikai adatok összeszedése iránti f. évi 588. ein. sz. becses utasítás folytán van szerencsém az ezen osztályhoz jelölt ponttokra az ide csatolt adatokat bővebb átdolgozás, illetőleg szerkesztés végett tisztelettel bemutatni. — Kecskemét, október 20. 1860. — [Melléklet:] 17 db. — Balogh [s. k.] h. tanácsnok." Az összesített jelentés szerkesztett változata — ha egyáltalán elkészült — nem maradt fenn, s több pontra adandó felelet hiányzik. Az I. (ez csak részben válaszol erre a kérdésre) és a II. pontokat „Az egészségügyi statisztikára vonatkozó adatok" címmel Kocsis Józsefvárosi főorvos írta 1860. augusztus 3-án; a jelentés további részeit a polgármesteri hivatal egyes ügyosztályai (ipari, közbátorsági) állították össze. A IV. pontra adott jelentés bevezető szövege: Közbátorsági Osztálytól Kecskemét város tekintetes Polgármesteri Hivatalának: A községi élet egyen mozzanatit és nevezetesebb eseményeit illetőleg van szerencsém a tekintetes polgármesteri hivatalnak nagytekintetü cs. kir. megyehatóságának e részbeni leiratában osztályomat illetőleg kijelölt pontokra nézve hivatalos tisztelettel jelenteni. 174
