Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 20. Kecel község

Ügyvédek, mérnökök itt helyben nem léteznek. Orvosnak az üresedésbe jött állomásra jelenleg Poroszlón lakó sebész és szülész, Krausz Mór neveztetett ki. Gyárak, gőzmalmok és céhtanyák e községben nem találtatnak. XXVI. A községben történt tagosítás folytán egy új telekkönyv szerkesztetik, melynek befejezése csak a nyár végével várható. Mértékhitelesítő intézet nincs. A cselédrendszer egy e végre községileg megbízott cselédhivatalnok által rendesen kezeltetik. Takarékpénztár itt helyben nem létezik. XXVII. A községnek különös vágóhídja nincsen, ezen célra az uradalmi vendégfogadó udvarában létező kis vágóhíd használtatik. XXVIII. Utcavilágítás Kecelen nincsen. XXIX. Folyó 1860. évig, míg a határa [a] kalocsai főkáptalannal közösen bíratott, addig Kecelen leginkább a birka és szarvasmarha lévén egyes lakosok jövedelemforrása, minekutána pedig a határ az egyes birtokosokra nézve tagosíttatott, melyet a nagykiterjedésű legelő szántóföldeknek feltöretett, annál fogva a marhatartás kevesebbre szoríttatott, minélfogva a marhatartás kevesebbre szoríttatott, s a vetésseli gazdálkodás lett a lakosság jövedelmének első forrása, melyet a sárga, s kevéssé némely helyeken csak fekete homokos és buckás földön legcélszerűbben csak úgy használhatnék, ha három nyomásra, tudniillik őszi, tavaszi s ugarra osztatik fel, a gyenge föld mindaddig, míg az kellőleg trágyáztatik s a több helyeken lévő vakszékek a földekből szorgalom által kijavíttatnának, minek elérésére nézve trágya szaporíttatásul a marhák istállózása szükségeltetik. Községi haszonbérek, a község vagyonátul, mivel az is, mint eddigelé, trágyázatlan s csupán homokos s kevés helyen fekete homokkal vegyített földek, minden évbe vetés alá kiadattak, s a szünteleni termelés által erejéből fogyatkozván, a haszonbér ezáltal kevesbülne, mire nézve a cél és biztosabb jövedelem akként éretnék el, ha a földek a jobb gazdálkodóknak hat évre úgy adatnék haszonbérbe holdanként, hogy három év alatt kellőleg trágyáztatnék és három forgású vetés használtatnék. Közlegelőn, miután csak a múlt évben tagosíttatott a határ, erre nézve megjavítás nem tétethetett. Község jövedelmi forrása: a szántóföldek bérbe kiosztása után bejönni szokott jövedelmen kívül lévén még erdeje, ahonnét néhány öl fát vághatni, s félévi korcsmajog, továbbá két szárazmalom utáni jövedelem. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője a marhatenyésztés, mely Kecel községnek, úgy az egyes lakosságnak legtöbb hasznot hajtott, a háromévi jégverés, több rendkívüli terhekkel annyira megfogyatkozott, hogy 1850. évhez képest fele számára apadt, de a lótenyésztés végett évenként küldetni szokott cs. királyi ménekkel nemesíttetik, minél fogva 10 év múlva a lakosság szép lovakat mutathat elő az eddigelé használatul alkalmazott apró parasztlovak helyett. XXXI. Szőlőnevelés, ámbár ez tenné a lakosság jövedelmének egy nagyobb részét, ha szakszerűbben műveltetnék, a jelenlegi müvelés melletti közönséges termés mintegy 50 000 akó asztali bor, melynek tarthatósága csak úgy éretnék el, ha célszerű pincék építtetnének. Erdő, mivel hogy inkább elhanyagolt állapotban van, többnyire az is csak puhafa, melyből szerszámfának a körösfa, csekély területű erdejét a községnek kivéve, mi sem használható, ölfa eladatására nézve pedig évenként csekély mennyiségű lévén, melyet inkább télen által a községház fűtésére szoktak elhasználni. Eszerint a jövedelem csekély, 777