Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 18. Hajós mezőváros

Iskolai szükségletre 40 Ft — Együtt: 4 941 Ft 93 kr XXI. A község évi jövedelmeit illetőleg követelési állapot mint az előbbeni pontban sorolvák, összesen 4941 forint 93 kr. Községi tőkék megnyerése végett tárgyalások fo­lyama nem létez. XXII. Vámbérrendezés nem létez. XXIII. A fogyasztási adó a község által haszonbéreltetvén, a helybeli lakosság bor­termése utáni kivetésből fedeztetik, és ennek kezelését a községi adószedő teljesítvén, az év teltével számadását tenni köteleztetik. XXIV. Húsmérési szabadalmazás nem létez, és egy urasági mészárszékben gyakorol­tatik húsmérés. XXV. A községben létez mérnök 1, községi sebész 1, aprókereskedő 9, iparos 55, ed­digelé az egyesült céhtanya helyben volt. XXVI. Telekkönyvi rendezést és kezelést a Pesti Cs. K. Telekkönyvi Tanács teljesít­vén. Mértékhitelesítő intézet nincs, helye a járás főhelyén, Kalocsán van, a hitelesítő hi­vatal jövedelme nem tudatik. Cselédrendszer a járási tekintetes cs. k. szolgabírói hivatal által kezeltetik. Takarékpénztár nincs. XXVII. A községben egy vágóhíd létez, és ott szinte a kimérés gyakoroltatik. XXVIII. Községi kezelés alatt utcai világítás nem létez. XXIX. Gazdasági ágazatokban a kaszálók egy része szántóföldekké alakíttatván, jöve­delmezőbbek lettek. A községnek földekből évi haszonbér 1753 forint 83 1/2 kr. A közle­gelőnjavítás nem történt, ezt akadályozza a szikes föld és gyakori Duna-áradások. Közsé­gi jövedelmi források: szántás, vetés, legtöbb pedig a bortermés és szarvasmarha-tenyész­tés. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője szőlő és szántó földművelés. A marhatenyésztés a legelő rossz és a víz járása miatt hátrányban áll, van magánosoknak összes birtokában 695 darab szarvasmarha. A lótenyésztésnél eddigelé siker nem tapasztaltatik, és ennek emelkedésében előmenet nem mutatkozik, minthogy egyedül csak igáslovak tartatnak, összesen 800 darab. XXXI. A szőlőmüvelés legfőbb szorgalom és gonddal kezeltetvén, évi jövedelmük 15 000 forint remélytetik. Az erdők jövedelme figyelmen kívüli, minthogy egyesek által csak posványos helyeken ültettetnek az úgynevezett fűzfák, melyeknek gallya minden harmadévben saját használatul levágatik. XXXII. A község általános figyelmét igénybe vett mindennemű kiadások, mint a XX. pontban is sorolvák, összesen 4941 forint 93 kr. XXXIII. Katonaállítás folyó 1859/60. évben nem történt. XXXIV. A pénztárak ellenjegyzése a cs. k. adófelügyelőség és a tekintetes cs. k. szol­gabírói hivatal által gyakoroltatik. XXXV. A község ingatlan vagyonai. 158

Next

/
Thumbnails
Contents