Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 14. Dunavecse mezőváros
fentebbi tőke az elöljáróság által kezeltetik és a cs. kir. szolgabírói hivatal által ellenőriztetik. XVII. A község folyó évi adó illetményezéséhez 9045 Ft, ebből már befizetve 6135 Ft, még van fizetendő 2910 Ft. XVIII. A község folyó évi közmunka illetménye 1260 igás, 3189 kézi, ebből megváltatott 2 igás, 2 kézi. Váltságdíj fejében befizetett 4 forint 41 kr, ezen összeg a cs. kir. adóhivatalhoz beküldetett. A község határán keresztülmenő országút végig fákkal van beültetve, s ezek mind közmunkaerővel tétetnek. A kiszáradt fák időszakonként újakkal pótoltatnak. XIX. Az országfejedelmi adó a község birtoka után a folyó évi kivetés szerént tészen 168 Ft[-ot], ebből befizettetett 100 Ft, még fizetendő 68 Ft. XX. A község jövedelme a jóváhagyott előszámítási tervezet szerént tészen 13 195 Ft 69 1 /2kr[-t]. Kiadások: Országfejedelmi adóra* 78 Ft 57 V2 kr Tiszti s szolgai fizetésekre 1 544 Ft 77 kr Más kiadásokra 2 543 Ft 99 kr Öszvesen: 4 167 Ft 33 Vi kr XXI. A község követelési állapota az előszámítási tervezet szerént tészen 13 195 forint[-ot]. XXII. E község semmiféle jogélvezetébe nincsen a vámbérrendezés ügyét illetőleg. XXIII. E község fogyasztási adója a hústól 480 Ft, bortól 1000 Ft, öszveg 1480 Ft. Ezen adót egy perceptor kezeli, s ezt az illető adókötelezettektől beszedvén, a cs. kir. adóhivatalhoz évnegyedenként beszolgáltatja. XXIV. A húsmérés egy jogosított és engedélyezett mészáros által gyakoroltatik. XXV. Ezen községben szám szerént három ügyvéd, egy sebész, egy orvostudor, járásorvos, 151 iparosok, melyek csizmadia, takács, asztalos s bognár stb. mesterséget űznek. Van 5 céh; gyárak és mérnökök nincsenek. XXVI. Telekkönyvi alakítási rendezés ügy nincsen; mértékhitelesítési intézet van, ennek évi jövedelme 44 Ft-ra megy. XXVII. Községi vágóhíd van, a városon kívül elhelyezve. XXVIII. Utcai világítás nincs, de létesíthető sem volna, mivel itten a házak nagyobb részint alacsonyak és legtöbbnyire náddal és csak igen kevés cserép- és fazsindellyel fedvék. XXIX. E községben a gazdaságnak négy ágazata van: a földmívelés, marha-, juh- és serrvéstenyésztés, mely eddigelé, különösen a három utóbbi, nagy terjedelemben űzetett. A földmívelés a régi modorban gyakoroltatik, ha az új rendszerrel a lakosság megismerkedik, szebb jövőnek Örvendhet. XXX. A marhatenyésztés eddig oly mértékben űzetett, hogy semmi kívánnivalót nem hagyott hátra, ugyanis az egyes lakosok birtokában lévő szarvasmarha szám szerént 1600, a lovaké 900 és a sertvéseké 600, azon kívül 7000 darab birka. A lovak magyar fajták, a lovakat a gazdaság közös ménlovak által fedezteti, vannak azonban lakosok, kik lovaikat a császári mének által fedeztetik, de ilyenek gyéren találkoznak. Egyébaránt ezen lakosság a lovak nemesítésére körülbelöl semmi gondot sem fordít, arról szó sem lehet. A jószágtenyésztésnek ezutáni csökkenésének oka a III. pont alatt előadva van. 138
