Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros

Községőr a mezővárosban van kettő, név szerint Bíró Sándor, fizetése 112 Ft 25 kr, Gombos József fizetése 72 Ft 25 kr. Lovas hadnagy Dobor János, fizetése 192 Ft 25 kr. Hivatalszolga Tamás Máté, fizetése 92 Ft 25 kr, Szabó István fizetése 92 Ft 25 kr. Toronyórás Kincses Pál, fizetése 62 Ft 63 kr. Községi bába Kegyes Krisztina, fizetése 23 Ft 62 1/2 kr. Tisztogató asszony Tóth Pálnő, fizetése 21 Ft 87 1/2 kr. Községi levélhordó Dani Ádám, fizetése 85 Ft 75 kr. Csőszök, kik a város saját birtokát tevő földeket őrzik: Szabó György, fizetése 52 Ft 50 kr, Sajgaji János 52 Ft 50 kr. Községi kéményseprő Stutz Gottlib, fizetése tesz 420 Ft[-ot]. Ezeken kívül a felállított járási községőrök közül helybeli illetőségű lakik kettő: Kincses Gábor 1 Ft napidíjjal, Tóth József 80 kr napidíjjal. XXXVII. Református lelkész neve Tordai István, fizetése 820 Ft. Segédlelkész neve Kovács János, ez egyszersmind tanító lévén, fizetése már fentebb ki van téve. Református egyház van egy. Római katolikus lelkész van egy, Sörös Imre,

112 fizetése fölrúghat 820 Ft-ra, segédlelkész nincs. Katolikus egyház van egy, Nepomuki Szent János tiszteletére. XXXVIII. Közmunkaereje tészen a községben 3984 kézi és 1156 igás napszámot, mely mind az utak járhatókká tételére fordíttatik. XXXIX. A város területén kőszénbányák nincsenek, azonban kavicsbánya van, mely 1859-ben nyittatott meg. XL. Az élelmi cikkek folyó évi augusztus hóban következők: tiszta búza alsó ausztrai mérték szerinti méreje 3 Ft 72 kr, árpa méreje 1 Ft 60 kr, zab méreje 1 Ft 7 kr, kukorica méreje 2 Ft 40 kr. XLI. Börtönügyi adatok folyó évben kedvezők, melyből műveltségi állásuk, jó magaviseletük, becsületes érzelmük tündököl fel a lakosságnak. A szívnemesítésre szépen hatnak a fent látható modorral jól elrendezett népiskoláik, lelkipásztoraik jeles oktatásai, mely alkalmaknál az erkölcs nemtelen magvai is nemes növénnyé ápoltatnak. Lólopás történt két ízben, tizenegy darab vonókárosítással, de ez is idegen tettesek által követtetett el, mint a nyomozás bizonyítja. Házfeltörés három, rablási, gyilkolási s gyújtási esetek nincsenek. XLII. A katonaállításra nézve az 1859. évi újoncállítás eredménye ez: összes volt katonakötelezett 53, ebből felmentetett 7, beállíttatott 7, alkalmatlannak találtatott 33, meg nem jelent 1, sor reá nem került 5. XLIII. Régi romok nincsenek. A fentebb említett Szelidi

113 és Szentkirály

114 pusztai — az elsöbbi jelenleg is látható állapotban — földsáncok históriai nevezetességek I. Ferdinánd, János királyok és később Rákóczi Ferenc idejökböl. Ezen puszták a hagyomány szerint községek voltak, honnan az üldözések s háborús idők alkalmával lakosaik a népesebb Dunapataj községbe beszállongtak s a lakosok közé beolvadtak. Kelt Dunapatajon, augusztus 31-én 1860. Dunapataj mezőváros pecsétje M-VÁflOS •jniMi.iijim Szerkeszté: Dúzs Lajos [s. k.] jegyző Sörös Imre (1817—?) 1842-től káplán, 1846-tól érseki könyvtáros, 1856-tól káplán, 1857-től plébános Dunapatajon. SEMATIZMUS 1860, 140. Szelíd (Zelyd) falut 1561-ben említik először a források. SZARKA 106. Szentkirály (Zenthkeral) egykori templomos települést 1486-ban említik először. CSÁNKIIII/348. 135