Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros

rakja, még kocsijáért hazamegy, hazaviendő, más addig a babot elszemeli, a tulajdonos hűlt helyét találja, de nyomába nem ér a tettesnek. A városi nép az 1856. évi nagy tűzben megtanulta a tűzoltást, azonban e tekintetben ritkítható városunk, hogy körünkben mostanában emberemlékére alig négy tüzeset volt. Van a városnak két újabbszerű, nagy vízfecskendője és egy régibb alakú vizes lajtja, bőrvedrek, lajtorják, különb fajú csáklyák, melyek a szomorú esetekre minden percben használható karban tartatnak. A városban van 5 biztosító társasági ügynökség, s a város 1340 számra menő házai közül a nagyobb rész, úgy a gabona, más tárgyak biztosítva vannak. A fentebb említett évi nagy tűz után azon térség rendeztetett, azólta a városi elöljáróság, egyszesmint névleg a szépítő bizottmányt alkotó, a jelenben igen nagyon előhaladó építkezéseknél a város többi részét is rendezni szokta, mennyire lehet, hogy az épületek mind szépítés, mind tűzrendőri tekintetből a közkívánatnak megfeleljenek. Azonban hiányát érezte egy kisajátító pénztárnak, vagyis szépítési alapnak, s ezt is iparkodott megkezdeni egy a városra végintézetileg hagyott háza felsőbb helyen kieszközlendő eladási ár odaajánlásával. V. Katonai beszállásolási kaszárnyák, vagy ily célra tűzött források hiányzanak a városban. VI. A községnek épületei mint a városház és a hivatalnokok házai, összesen 7 épületei, igen jó karban szoktak lenni, s ebben a község mindég büszke volt, hogy évenként gondoskodtatott az épületek rendben tartásáról, a régi rendszert tartván inkább, hogy lassan menj tovább érsz, vagyis éven át folytonosan újjá tette, nem várta be a nagyszerű leromlásokat, amidőn rögtön tetemes kiadásoknak kellenék eleibe nézni. Az összes épületei becsára 15 950 Ft ausztriai értékre tehető. VII. A többséget tevő reformátusoknál elemi oskola van fi- és leány, amaz 3, emez 2 tanítóval. Ezek az egyházi község által fizetett adóból tartatnak fenn, és tűrhető helyzetben vannak. Tanoncok száma: fi 272, leány 255, összesen 527. Az iskolai gyakorlat minden évből 10 hónap. 2 vizsgálattal ez évben oly kitűnő szorgalommal gyakorolták a tanoncok az iskolát, hogy hanyagságért senki sem büntettetett. Tanítók névsora, s önmagok által bevallott fizetésök: 1. A fiiskolában Ballá Lajos, fizetése 448 Ft 80 kr, Kosaras Sándor 214 Ft, Pólya Imre 195 Ft. 2. Leányiskolában Kovács János 465 Ft, Szijj Imre 336 Ft. Iskolai alapítvány nincs. Van egy római katolikus elemi oskola egy tanszobával, a tanítói lakkal egy födél alatt, meglehetős karban, falai tégla és vályogból vannak, teteje nád. A tanszoba aránylag elég tágas, padokkal és számoló s betütáblákkal ellátva, valamint Magyarország nagyobb mérvű térképével is. A fönntartás kötelessége a helybeli katolikus községet illeti. Újabb oskolák nem állíttatnak. Tanonc összesen fiú és leány van 98 és 9 izraelita tanuló. A tanítás a magas kormány által megszabott könyvek szerint történik, magyar nyelven. Taníttatik a német írás és olvasás. A hittudományt az illető lelkész tanítja. A tan kezelése a tanoncok 3 osztályára osztvák, úgymint betűzök, kisebb és nagyobb olvasókra, ami az előmenetelt nem kismértékben gátolja, valamint a fiúk és leányoknak együttléte akadályozza a kellő fegyelem megszilárdulását, azért igen óhajtandó volna még egy tanszobának állítása s egy segédtanító alkalmazása. Iskolai alapítványok nincsenek. Tanító, egyszersmind kántor is Német József, fizetése rámehet 400 új forintra. VIII. Vízvezetések, mesterségesen készültek nincsenek, csupán a várost körítő természeti, úgynevezett „Büge" folyamhelyek, melyek a város területéről leszivárgó vizeket magokba szedve vezetik a távolabbi vízállásokba. 130