Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 12. Dunaegyháza község
Igás Kézi 1. Ároktisztítás és útszélek kiegyenlítése — 18 2. Kavics rostálására — 1 260 3. Kavics kitakarítására — 300 4. A kavics fuvarozására, fel- és lerakására és rendes halmokbani összeállítására 500 150 Öszvesen: 500 1728 Megjegyzendő, miszerint ezen közmunkán kívül a lakosság a községbeli utcáit is igazgatja, s szükséges helyeken töltöget. Országutak határunkban nem lévén, ez ok melletti fák ültetésével sincsen terhelve, de kívánatos lenne a közlekedési utakat is rendezni s fákkal kiültetni. XIX. E községben községi adókivetés (domestica) nincsen, miután szükségletei magánjövedelmeiből elegendőleg fedeztethetnek. XX. A község jövedelme e folyó évi felsőbbileg jóváhagyott előszámítás szerint magánjövedelmekből tesz összesen 3480 Ft[-ot], Kiadások 1. Országos fejedelmi adókra 163 Ft 21 kr Kiadások 2. Tiszti s szolgai fizetésekre 846 Ft 90 kr Kiadások 3. Rév fenntartására s révészek fizetésire 1 137 Ft 70 kr Kiadások 4. Vasárnapi oskola tanításért 42 Ft — Kiadások 5. Árvabizottmány fenntartására 118 Ft — Kiadások 6. Járási őrök fizetésére 68 Ft — Kiadások 7. Epületek javítására 35 Ft — Kiadások 8. Más többféle szükségletekre 661 Ft 69 kr Kiadások Öszvesen: 3 072 Ft 50 kr Kiadások E szerint marad még a bevételből fölösleg 407 Ft 50 kr XXI. A község követelési állapota a felsőbbileg helybenhagyott előszámítás szerint tészen 5948 Ft 65 kr-t. Volt még 472 Ft 5 3/4 kr pengőpénz tőkéről kiállított régi kincstári kötelezvénye, melyből 3 1/2% húzott, de ez a múlt 1859. évi olasz hadjárat alkalmával az állam hadi szükségletei fedezésére felajánltatott és oda is adatott. E község mint község semmi kölcsönbeli adóssággal terhelve nincsen. XXII. E község semmiféle vámot nem kezel, vagy ily nemű jog élvezetében nincsen. XXIII. E község fogyasztási adója a hústól 48 Ft 40 kr, a bortól 495 Ft 59 5/10 kr, öszvesen 543 Ft 99 5/10 kr. Ezt az adót a községi bíró kezeli, oly módon, hogy annak felét, tudniillik bortól, korcsmáink haszonbérlői fizetik, másik felét az illető adókötelesektől, mely szőlőkre kapa után kivetve vagyon, nagy nehezen behajtja és negyedévenként a cs. kir. adópénztárba elszállítja. Hústól pedig a mészáros maga fizeti az adót. XXIV. A húsmérés egy kitanult mészáros és két engedéllyel ellátott sertvésvágók által gyakoroltatik. XXV. E községben, mint a II. pont alatt érintve van, egy Apostag községgel közös, Apostagon lakó sebész van. Van ezen kívül két okleveletlen parasztbába, egyéb okleveles 119