Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 12. Dunaegyháza község

12. DUNAEGYHÁZA község [Dunavecsei járás] Statisztikai adatok Pest-Solt megye Dunavecsei járásban fekvő Dunaegyháza [DunaEgyház] község beléletét, egyes mozzanatait s nevezetesebb eseményeit illetőleg I. Ezen község összes népessége, a legutóbbi népszámláláshoz hozzáadva az eddigi szaporodást, tesz összesen 2470. Ebből levonván a távollevőket 96[-ot] és idegeneket 34et, marad hon 2340, akik is a) Nemzetiségre nézve 1. Magyar születésű van 18 2. Szláv (tót) születésű van 2 306 3. Zsidó (német) születésű van 16 [Összesen:] 2 340 b) Vallásra nézve 1. Római katolikus vallású 7 2. Ágostai evangélikus vallású 2311 3. Helvét evangélikus vallású 6 4. Izraelita vallású 16 [Összesen:] 2 340 II. E község helyzete s fekvésénél fogva egészségi állapotát illetőleg általában véve a lakosság egészséges, e községben, az 1831. [évi] kolerát kivéve — ezen járvány is más községekhez képest kevesebb áldozatot hozott —, azóta mindez ideig más halálos járvány vagy veszélyes betegségek nem mutatkoztak s nem uralkodtak. Az itteni férfiak testalkatára nézve: kevés kivétellel mind magas kifejlett s ép s munkaképes testalkatúak, legnagyobb hajlamuk van földmívelésre, s fáradhatlan szorgalmú munkások. Innen van, hogy katonaállításkor e község rendesen több katonát ád, mint hozzá hasonló, vagy sokkal nagyobb helységek, vagy városok is. E község tart szomszéd Apostag községgel közösen egy sebészt, kinek évi fizetése 60 Ft 90 kr ausztriai értékben; két paraszt oklevél nélküli bábát, akiknek évi fizetésük fejenként tesz 8 Ft 40 kr ausztriai értékben. Megjegyzendő azonban, hogy a pórnép valamint másutt, így kiváltképp itt, orvosi segélyhez vagy éppen nem, vagy csak az utolsó percben folyamodik, s akkor is gyógyítási módjuk leginkább az érvágatás, ennél fogva igen kívánatos volna, ha a magas cs. kir. kormány által a fentebbi években kiadott és más több megyékben alkalmazásba vett községi orvosok szervezése itt is mielőbb életbe hozatnék, mely rendszer szerint a községi orvos, ki jelenleg csak a halott kémleléséért tartozik és fizettetik, nagyobb fizetéssel ellátatván, ezáltal eszközölhető lenne, hogy a szegényebb sorsúak ingyen gyógyíttatásban részeltetnének, ezáltal a halálozási esetek gyéríttetnének, mi az államra nézve is nyereséges lenne. III. A termés e folyó évben altaljában igen rossznak mondható a temérdek sok esőzések mostohasága miatt. Egyéberánt ezen község határa csupán kaszáló s legelőből áll, s ez okból a marhatenyésztés inkább díszlik. Dombosabb részeken vannak kenderes kertek és egy kisszerű szőlőhegy. Mezei gazdászat, amennyiben szántóföldeink túl a Dunán, Fehér megyében vannak, melyeknek müvelése nagy terhekkel s drága idővesztegetéssel van egybekötve, pangásban állani s lenni mondható. Ezen nehézségen s betegségen akint lehetne segíteni, ha a földes gazdák egynehány zsellérrel Fehér megyében, Kisapostagon [Kis Apostag] külön önálló községet alakítanának s ott letelepednének, mi a lakosságra, 116