Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 11. Dömsöd község
rem, és mégsincs jó ára. A marhatenyésztés itt csak kicsinbe űzetik, mert a községnek legelő pusztája nincs, csak kevés marhát nevel fubérbe, hanem a gazdák iga alatt nevelik fel tinaikat, legjava korába adják el, újra fiatalabb marhát szerezvén helyökbe. Van átlagosan a községbe 350 tehén, 100 borjú, 600 ökör, 300 barmos marha. A lovak igen aprók, roszszak, s ha csak a tagosítás újabb lendületet nem ád az istállóbani lónevelésnek. A legelön, mely mindég rossz volt, nem lehetett erőteljes lovat nevelni, hanem most készülnek a lucernások, s a község ménlovak tartására is fel lévén jogosítva, reménylhető, hogy erösebb és nagyobb lovak nevelődnek. XXXI. A szőlőművelés nálunk az utolsó gazdasági cikk, mert kerti homokos szőleink csak vékony bort adnak, de a szántóföldhöz képest itt a szőlőterület csekély is, miért is a szőlőtől a szántás-vetés elveszi a szükséges kézi munkaerőt. Az öszves szőlőterület, mely 500 hold, megváltatott 1857. évbe 200 D öles kapájától 5 pengőforintjával. A határba van az uradalomnak erdeje, mintegy 120 hold, mely mintegy 50 év olta vágva nem volt, hanem az utóbbi 4 év alatt egészen kivágatott és eladatott, Pesthez közel lévén és éppen a Duna mellett, igen jó áron. XXXII. A község főbb kiadásai közé tartoznak. Épületjei fenntartása, melyek mind igen jó karba tartatnak, azután a hivatalnokok, a községi őrség és járási árvabizottmány, s mind e kiadások most már a királyi kisebb haszonvételek megváltása után a község jövedelmeiből kitelenek, úgyhogy semmi közköltség (községi pótadó) se vettetett ki 1860. évre a lakosokra. Fő figyelem alá jön most azon úrbéri egyezség, mely a volt jobbágyok és a SzászCoburg-Gothai 77 uradalom közt köttetett, mely szerént a község egyetemesen tartozik 1860-tól 15 év alatt az öszves 66 875 Ft 62 1/2 kr váltsági öszveget ötös kamatjával lefizetni. Befizettetik pedig ez öszveg az egyes birtokosok által egyéni kivetés útján aszerént, amint birtokukba több vagy kevesebb maradék föld találtatott. XXXIII. Újoncállítás 1859-be tavasszal történt, s csak az első korosztály volt beállítva. Besoroztatott 7, felmentetett 8, kiváltva egy sem lett. Átlagosan az új katonaállítási szabályok szerént Dömsöd állított ki minden évbe 7—8 újoncot. Az első korosztályba esett évenként mintegy 20—30, mindöszve megváltották pedig magokat hatan. XXXIV. A pénztárak közül a bíróitól a bíró havonként megszámol naplója szerént. Az adópénztár naponként öszveszámoltatik s befejeztetik, a községi pótadó számadás évenként elkészül, s a hátralék az új nagykönyvbe áttétetik. A bírói számadások tételei átnézésére egy a helyi viszonyokkal esmeretes bizottság van kinevezve a cs. k. szolgabírói hivatal által, mely év végén a napló és főkönyv tételeit öszvehasonlítván és átvizsgálván, észrevételeit a számadáshoz csatolja. Egyébiránt minden számadási tételeket, akár bevétel, akár kiadás légyen az, ellenőrzi a tanácson kívül a jegyző, ki nélkül egy számadó se adhat ki, és be sem vehet, mert minden tételt a jegyző saját kezűleg ír be a naplóba. A számadók közül egy se vezeti maga a számadást, hanem a jegyző, s a végszámadást is a jegyző készíti el. XXXV. A leltár szerént az ingók csak irodai készletekből állanak, jószága, lova, marhája a községnek nincs jelenleg egy se, hanem van az újabb osztály szerént a szántóföldje a falu alatt, a szőlők mellett 35 hold, faiskolája körülárkolva 6 hold, ugyanott a legjobb rétegő helyen, kaszálója van egy részbe 40 hold, az urasági legelő és zselléri földek között, más részbe 32 hold Hugyén és az országút mellett, van egy tókertje a fok mellett, mintegy 6 hold, van egy községháza, egy szükség hambári épülettel, egy istálló- és kamA Bosnyák családtól leányágon örökölte a községet a hg. Koháry, majd Szász-Coburg-Koháry család. 112
