Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 11. Dömsöd község
11. DÖMSÖD község [Dunavecsei járás] Dömsöd község adatai a községi élet mozzanatairól 1860. évbe I. Dömsöd falu öszves népessége 3566 lélek — a katonaságot leszámítva 3501 —, van római katolikus 106, görög 2, lutheránus 6, református 3327, zsidó 60, katona van 65, és így öszves lélekszám 3566. Nemzetiség szerént: magyar 3504 lélek, görög 2 lélek, zsidó 60 lélek, együtt: 3566 lélek. II. Az egészégi állapot nincs kitéve most se járványoknak, se ragadós nyavalyáknak. Rendesen évenként elő szoktak fordulni a typhus, de gyógyítható, a hideglelés, de ez is most már szelídebb alakba, az egészég legrosszabb lábon szokott lenni tavasszal, március hóba, s a halálozás is akkor legsűrűbb. III. A termés rendesen a középen alóli szokott lenni. A kereskedést élénkíti a KisDuna-ág, mely a falu közvetlen közelébe folyik. A gazdászat pedig most a tagosítás által, mely éppen ez évbe jött létre, újabb lendületet nyert, főleg a takarmány félék termesztésébe, s a trágyaszaporítás és használat által, mert eddig a közös legelő, közös ugar- és tarlóhasználat végett a birtokosok a földmívelés és javításba tevékeny szorgalmat nem fejthettek ki, hanem jelenleg minden egyes birtokos egy tagba kapván meg szántóföldjeit — mely eddig 15 helyen volt —, tetszése szerént használja a birtokát, a másokkali közösség végképp megszűnvén, birtokának mindenki szabad ura. IV. A személybátorság jó karban áll, mert gyilkosság nem is, verekedés ritkán fordul elő, ez se súlyos, mert a csendőrség és közőrség rendesen megteszi őrjáratait a határba, felügyeltet az elöljáróság a korcsmákra és tiltja a bordélyházakat, s az éjjeli őrség az egyes házbirtokosok által rendesen télen-nyáron egyaránt fenntartatik, de azért kisebb lopások mégis történnek, rablás csak egy történt, a községháza kirablása. Gyulladások ellen van egy jó vízipuska, 20 lajtorja, 20 csáklya a faluba elosztva. Az építészetre a szépítő bizottmány ügyel, s a különben igen rendetlenül épített falut rendbe kezdi hozni. Új építkezés kevés van, tűzkármentesítve is igen kevés épület van, minthogy a gyulladások igen ritkák. Ház van öszvesen 640 szám, telepítvény nincs. V. Katonai beszállásolási kaszárnyák nincsenek. VI. A községnek van egy községháza, mely pusztuló félbe van, de egy hozzá épített levéltár, a tűz ellen biztosítva van építve, becsára 500 Ft osztrák értékben. Van két jó karba lévő jegyzői lak, becsára 1800 Ft osztrák értékben. Egy orvosi lak jó állapotba, becsára 300 Ft osztrák értékben. Két vendégfogadó jó erős anyagból, jó állapotba, minden szükséges épületekkel, becsára 2000 Ft. Egy bolt s mészárszék, tűrhető állapotba, becsára 400 Ft. Egy rakodó kert, bikaakol, istálló és félszerrel, tűrhető állapotba, becsára 300 Ft. Általába a község minden épületjei jó anyagból készítvék, s évenként gondosan javíttatnak s igazgattatnak. A községháza pedig legközelebb újból fog felépíttetni. VII. Van a reformáta egyháznak 4 elemi, úgymint 1 nagyobb, 1 kisebb fiú-, 1 nagyobb, 1 kisebb leányiskolája, mind igen jó helyzetbe; a kisebb fiúk oskolája egészen cserépre a legközelebbi időbe épült, s került mintegy 2000 pengőforintba. Van öszvesen 240—260 tanuló, kik az oskolákba rendesen járnak, mert az oskolák jó karba vágynak, a tanítók rendesen tanítanak, úgyhogy községünkbe kevés van, ki írni, s tán egy sincs, ki olvasni ne tudna, s nagyobb része érti a számadást is. Iskolai alapítvány nincs, a református egyház maga látja el mindennel iskoláit. 108