Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 10. Dab község

álló Dömsöd községben. Most azonban ellenkezőleg van Dab községben, úgyhogy a fogyasztási adót a népre leendő teher, illetőleg arra leendő kivetés nélkül Dab község nem képes befizetni. XXIV. Húsmérési szabadalmazások. Kettő van, egyik rendes céhbeli mesterember által folytattatik, másik pedig apróbarom-szúrás. XXV. Ügyvédek, orvosok, mérnökök nincsenek. Sebészek: egy van a határos Dömsöddel együtt, mely községet Dabtól csak egy kis keskeny út választja el. Kereskedő van 5. Iparos van 8. Gyár, gőzmalom és céh nincsenek. XXVI. Telekkönyv. Ez jelenleg Pesten tartatik, mely a népnek igen sok fáradságába és költségébe kerül, és emiatt hátramaradást szenvednek, mely telekkönyv még 1853-ban elkészíttetett. Mértékhitelesítő intézet nincs. Cselédrendszer. Ezen rendszer behozatala óta a cselédekről az a tapasztalás, hogy gazdáikat hamarább oda merik hagyni, mint ennek életbe léptetése előtt. Takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhidak. Kettő van, mely rendőri egészségi szempontból mindkettő felsőbbileg megvizsgált és helybehagyott alkalmas helyen van. XXVIII. Községi kezelés alatti utcai világítás nincs. XXIX. Gazdasági ágazatok. Gabonatermés, mely a földbirtokosok által nagy szorgalommal termeltetik, évenként mindinkább halad előre. Községi haszonbér bevételek. A község kaszálóföldjei és szigetjei s félévi korcsmáitatási joga haszonbériből bevettetek 385 Ft 42 1/2 kr ausztriai értékben, s más községi jövedelemforrás nincs. XXX. Mezei gazdászat fő tényezője. A marhatenyésztés csupán annyiba karoltatik fel, amennyi a földek mívelésére és a házi Szükségletre nélkülözhetetlenül megkívántatik, s van mintegy 80—90 darab ökör, 110 darab ló, 105 darab tehén s borjú 30—40 darab. A lótenyésztés egyátalában nem halad előre. Nagy István úr őnagyságának mint magános, különálló birtokosnak van 30—40 darab ökre, 100 darab rideg marhája, 25—30 darab fejős tehene. XXXI. Szőlőmívelés. A szőlőre igen kevés gond fordíttatik, melynek legfőbb oka abba rejlik, hogy egy volt földesuraságot, tekintetes Pap László úr örököseit kivéve, a szőlődézsma örökváltsága feletti egyezség a volt földesurakkal mind e mai napig meg nem történhetett. Erdőjövedelem. A volt földesuraságoknak van csak erdejök, kik azt többnyire az évenkénti szükségletükre használják fel. XXXII. A község átalános figyelmét igénybe vett mindenféle kiadások elősorolása s a fedezés módja. 1. A község vagyonától országfejedelmi adóra 46 Ft 90 kr 2. Bíró s adószedő évi fizetése 59 Ft 85kr 3. Helység 3 szolgái évi fizetése 15 Ft 75 kr 4. Jegyző 229 Ft 60 kr 5. Községi levélhordó évi fizetése 19 Ft 21 kr 6. Községháza évi fűtése és világítása 43 Ft 19kr 7. Irodai készletekre 26 Ft 25 kr 105