Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 9. Császártöltés község Csalai pusztával

XXXIX. Régi romok s történeti nevezetességek nincsenek. Császártöltés, 1860. július 2-án. Hoffmann Lajos [s. k.] jegyző Reger János [s. k.] bíró CSALAI puszta A tekintetes Cs. Kir. Kiskőrösi Szolgabíró Hivatal által folyó év június 23-tól 349. elnöki számú meghagyásával kiküldött solti megyefőnök úr őnagysága által megrendelt, a községi élet egyes mozzanatait és nevezetesebb eseményeit kimutató pontokra; a kalocsai főkáptalan uradalomhoz tartozó s önálló adóközséget képező Csalai pusztától I. A község összes népessége nemzetiség s vallásfelekezet szerint: 17 lélek római katolikus, magyar, mindannyian cselédek. II. Közegészségi állapot jó. III. A termés ez évben jól mutatkozik, a mezei gazdászat hanyatlóban vagyon, minthogy a puszta folytonosan haszonbérlésileg kezeltetik, s a föld sohasem javíttatik, átaljában az egész puszta termőképessége hanyatlóban vagyon. IV. 1860. évben 4 rendbeli kisebb birkalopáson kívül egy rablógyilkosság is történt; a közbiztonságrai felügyelet a solti csendőrség s fegyveres örök által gyakoroltatik; tűzkármentesítés nincs; a házak összes száma három csöszház; új építés és telepítés nincs. V., VI., VII., VIII., IX., X., XL, XII., XIII., XIV., XV., XVI. pontok nem fordulnak e községben elő. XVII. Egész évi adó 1316 Ft 17 1/2 kr, ebből letörlesztetett 569 Ft 84 kr, hátralék 746 Ft 33 1/2 kr. Az országos adó tészen. Ebből lerovatott, maradt hátralék.

71 XVIII. Közmunkaváltságból bejött 2 Ft 10 kr, hátralék nincs; országutak nincsenek; a közlekedési utak a környülmények tekintetbe vételével jók; hidak, faültetések nincsenek. XIX., XX., XXL, XXII., XXIIL, XXIV., XXV. pontok nem fordulnak elő. XXVI. A telekkönyv 1854/55. évben alakíttatott; mértékhitelesítő intézet, takarékpénztár nincs; a cselédek az illetőségi helyeikről tartoznak magukat igazoló irataikkal s cselédkönyveikkel ellátni. XXVIL, XXVIII. pontok nem fordulnak elő. XXIX. A puszta haszonbérileg kezeltetik, a haszonbérleti összeg lejjebb szállott, jelenleg a bevétel 5300 Ft ausztriai értékben. A közlegelőt rongáló sivány homoktérségek egy része erdőnek s szőlőnek fogatván fel, a legelő javult. Egyéb jövedelem nincs. XXX. Rendes marhatenyésztés nincs; a legelő a szomszéd községek lakosai által van fübérbe véve, a rajta járó jószág az ottani létszámban van felvéve; lótenyésztés nincs. XXXI. Szőlők eddig a pusztán nem voltak. 1859. évben osztott az uradalom ki mintegy 800 holdat szőlő alá, öt évig dézsmamentesen, azontúl pedig heted dézsma alá, s felét a császártöltésiek, felét pedig a kalocsaiak vállalták el beültetés végett. Az irat külzetén: 390/1860. járási iktatószám. 71 Hiányzik az összeg. 101