Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 9. Császártöltés község Csalai pusztával

Mértékhitelesítő intézet nincs. A cselédrendszer a fennálló törvények szerint a községi elöljáróság által kezeltetik, s a felsőbb rendeleteknek megfelel. Takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhidak. Vagyon egy. XXVIII. A község kezelése alatti utcai világítás nincs. XXIX. A földmívelés vagyon leginkább emelkedőbe, az eddig haszonvehetetlenül hevert homoktérségek folytonosan beültetetnek, átaljában pedig a földmívelés is trágyázások által folytonosan emelkedik. A községi földekért 435 Ft 5 kr haszonbér fizettetik, a félévi korcsmáltatási jogért 43 Ft, fél szárazmalomért 87 Ft 15 kr. Összes haszonbéri bevétel té-szen 565 Ft 21 kr[-t]. A közlegelő a siván homoktérségek felfogása által javul, s javításához sokat tett a legeltetésnek birtokarány szerénti használatának behozatala is. A községnek a fent elősorolt haszonbéri bevételein kívül egyéb jövedelmi forrásai nincsenek, a hiányokat kivetés útján fedezi az egyenes országfejedelmi adók után. XXX. A marhatenyésztés[t] jó állapotban tartja fenn, a községbeli szükséget fedezi, s néhányszáz darab évenkint el is adódik. Töke átaljában 950 darabra vehető. A lótenyésztés, miolta a községi hágómének eladattak, süllyedőben van, mi a községre nagy kár, minthogy a helybeli lovak nagyok s erősek, jó[l] tápláltak s munkára alkalmasak. Az állam által e vidékre küldött hágómének a hiányokat nem pótolják, részint mivel a hágatási helyek messze vágynak, s ezen különben igen munkás nép a gyakoribb járására a hágató helyeknek reá nem ér, részint pedig a ménlovak kevesek lévén, mindig hozzá sem jutnak kancáikkal a hágatáshoz, s a meghágatott lovak is, mint a tapasztalás bizonyítja, ritkán fognak. Lovak összes száma 450 db. XXXI. A szőlőmívelés nagy kedvvel űzetik, s igen jó sikerrel, folytonosan új szőlők ültettetnek be a különben sivár homokos térségeken, s igen jó homoki asztali borok termesztetnek, mik leginkább Bács vármegyében és Pestre adatnak el. Átaljában a községbeli lakosság fő jövedelemforrását a szőlőmívelés képezi. Rendes erdészet nincs. Vágynak ugyan homoki lágyfa-erdők, de eddigelé rendes kezelés alatt nem voltak, s nem is jövedelmeztek. Csak 1859. évben szabályoztatott az erdővágás, szakaszokra osztatván fel. XXXII. Országfejedelmi adók, árvatári hivatal fenntartási költségek, tiszti s szolgai fizetések, plébános, tanítók fizetése, fegyveres őrök, csőszök, irodai szerekre, épületjavításokra, községház és oskola fűtésére s világítására, szegények ápolására, elöljárósági napidíjak, hivatalos hirdetményekre, nyomtatványokra, vasárnapi iskolák tartására s rendkívüli kiadásokra, épület-biztosításokra 3355 Ft 58 kr, melyek a községi vagyon utáni haszonbérekből s az összes egyenes adók után fizetendő pótlékokból fedeztetnek. XXXIII. 1859. évi katonaállítás alkalmával volt I. korosztályon katonakötelezett 16, ebből végkép alkalmatlannak találtatott 8, ideiglenesen alkalmatlan volt 4, besoroztatott 4. II. korosztálybeli volt 10, ezekből kettőnek holléte nem tudatik, be nem állíttathatott, három mint családfenntartó felmentetett, három végkép alkalmatlan volt, kettő pedig ideiglenesen alkalmatlannak találtatott. III. korosztálybeli volt 7, ezekből háromnak holléte nem tudatik, egy mint családfenntartó felmentetett, három pedig alkalmatlan volt. IV. korosztálybeli volt kettő, egyiknek holléte nem tudatik, másik pedig mint számfeletti, vizsgálat alá nem került. Megváltások nem történtek. XXXIV. A pénztárak ellenjegyzése két ízben történt meg, s mindenkor rendben találtattak. A hivatalnokok kötelességeik teljesítésében eljárnak. 99