Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Függelék – Egykor Nógrád, ma Pest megyéhez tartozó községek - 3. Kosd

Kékkői járás 3. Kösd possessio Megjegyzések zántóföldjei két vetőbe vannak osztva, egy mérő őszi elvetése után 5 másik mérőt adnak, a tavaszi után néha többet, néha kevesebbet. A gabona piaci ára 1 forint, az árpáé 50, a zabé 40 dénár, ahogyan az egy mérföldre fekvő Vác városában megszabták. Más terményei nincsenek. Ha kenderföldjeiket saját használatukra bevetik, ez 35 mérőt terem. Törökbúza csak kis mennyiségben a kertekben látható. Jó rétjei szép szénát teremnek, de ebben a köd kárt szokott tenni s az árvíz is a völgyben. Különben a szénatermés alig elégíti ki saját szükségleteiket. Legelőjük elég van, mert a possessióhoz tartozik Kernend puszta, azonkívül az erdőkben is legeltetnek évi census ellenében, és makktermés idején minden hízójuk után 8—9 garast kell fizetniük. A pusztákon lévő szántókat a szokásos tized fejében művelik, ott csekély rétek is vannak. Tűzifát szolgáltató erdejük elég van, de ez épületfára nem alkalmas, de kb. 460 sertés makkoltatására elegendő, az említett Keménddel együtt. Területe hegyes és különösen nyugat (!) felől nagy dombok övezik, lejtősebb a területe a Duna felé, ahol földjeiket művelik, de azok megművelése ragadósságuk miatt nehéz, s ezért 6 ökörrel kell megművelni. Szőlőhegyén idegeneknek is vannak szőleik, összesen 178 kapásnyi. E megyében első osztályúnak számít, s nem megvetendő minőségű. Minősége és ára hanyatlani látszik. Alig 25 garasért lehet a bort árulni, mert nagy a szomszédok konkurrenciája, a szomszédos Vác oppidumnak is bőven van szőleje. Eladnivaló áruikat a szomszédos Vácra vihetik, s a váci heti vásárokon meg is szoktak jelenni. Folyóvizük nincs, ezért malmuk sincs, de a félmérföldnyire lévő Dunát használják. A szemrevételezés során megállapították, hogy a szántóföldek termőképessége 300 mérővel, a szőlőhegyé pedig 340 kapással több. 1277