Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

136. Úri

Váci járás 136. Úri possessio Megjegyzések possessio szántóföldjei saját területén 2 vetőbe vannak osztva, felváltva szokták őket bevetni; egy vető termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl, földjük 2

/

3 része fekete, V

3 része agyagos. A művelés nehéz volta miatt őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá egyszer kell 6 ökörrel szántani. Nagy ritkán vetnek tiszta búzát, rozzsal kevertet szoktak termelni. A föld közepesen termékeny, úgyhogy egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején őszi gabonából 2 ¥i, tavasziból 3 mérőt hoz. Az őszit 75, a tavaszit 30 dénárjával árulják, ha marad eladnivaló a lakosok szükségleteinek kielégítése után. Kenderföldjeik, ha gabonával vetik be őket, 30 pozsonyi mérő termőképességűek. Ezek egészen irtásokból állnak. A kenderből nincs más hasznuk, mint házi szükségleteik kielégítése. Saját területükön kevés rétjük van, ezek jó szénát teremnek, de keveset, s nemhogy eladni tudnának belőle, de saját szükségletükre sem elég. Saját területükön nagyon kevés legelőjük van, nyáron kb. 60 allodiális vegyes marhát tudnak rajta eltartani. Ezért Ráday Pál úrtól bérlik Farkasd pusztát évről évre 60 forintért, ezen kb. 100 allodiális vegyes marhát tudnak nyáron eltartani, s míg a hó le nem esik, télen is szegényes módon. De sok marhát más legelő hiánya miatt ide kell hozni, s ezért, meg a magas bérleti díj miatt házi szükségletük kielégítésén túl a legelőből más hasznuk nincs. A juhok gyapjából hasznot remélnek. A pusztán a possessio számára 10 szekér szénát aratnak. Bille pusztát a Bosnyák családtól évről évre 50 forintért szokták bérbe venni. Ebben 218 pozsonyi mérő tavaszit szoktak vetni. E puszta rétjén 25 % szekér szénát aratnak, mely ugyanolyan jó, mint a saját területükön kaszált. Szőlőskertjük földje részben agyagos, részben fekete, egy kapáson közepes termés idején 1 Vi vagy 2 csöbör bort terem. Egy csöbröt a környező helységekben 80 dénárért szoktak eladni. Magánhasználatra szolgáló erdőjük nincs; van egy kis fiatal erdőjük, melytől el vannak tiltva, csak kis mennyiségű fát nyerhetnek belőle, tűzifájukat egy mérföldről hozzák, s egy 4 ökrös szekér fáért 2 máriást fizetnek. Van egy malmuk, mely mocsár lefolyásánál épült. Ez csak nagyon esős időben jár, s ilyenkor a kiadásokon s a molnár részesedésén túl 10 pozsonyi mérőt hoz. Ha van eladnivalójuk, szárazon 4 mérföldre Budára és Pestre szállíthatják. Területe dombos-völgyes, a szántóföldek főként a dombok tetején és oldalán vannak. Halászóvizük nincs. Kereskedelmük nincs. A szemrevételezés során többlet mutatkozott, s ha le is vonjuk a néhány év óta pusztán hagyott dűlők termőképességét, akkor is legalább 200 mérőt kell a bevallott mennyiséghez hozzáadni mindkét vetőhöz. A többit jóvá lehet hagyni. A faluban kúria nincs. Az ősök hagyományaiban sem szerepel, hogy Farkasd vagy Bille puszta valaha lakott lett volna, hanem mindig pusztákként használták őket. Bizonvos kis templomromokat találtak. 1105