Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
133. Monor
Váci járás 133. Monor possessio Megjegyzések tíl^?5 a J^ teru l e tén a possessio szántóföldjei s a szomszédos Újfalu pusztán HAß) 3 vetőbe vannak osztva, felváltva vetik be őket, mindegyik termőkéV^Eőlá pessége annyi, amennyit a rubrika mutat. Úgyhogy mindig két vetőbe vetnek őszit és tavaszit, a harmadik vető pihenni szokott. Megműveléséhez őszi vetés alá 6 ökörrel kell 3-szor szántani, tavaszi alá 2-szer vagy egyszer. A saját s Újfalu területén lévő földek közepesen termékenyek, úgyhogy őszi és tavaszi vetéskor egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején kb. 3, tavaszi idején szintén 3 mérőt hoz. E területek földje nagyobbrészt homokos és ?, sós ?, salétromos ? (salitrosa) bizonytalan részét trágyázzák, s leginkább rozszsal kevert búzát terem. Ha a szegény lakosok házi szükségletének kielégítése után marad, közepes forgalom idején 75 dénárért lehet eladni az őszit, 30-ért a tavaszit. Kenderföldjeik, ha gabonával vetik be őket, 50 pozsonyi mérő termőképességűek. Ezek földje fekete homok, de minden évben trágyázni kell, kárt okoznak neki a ködök és a gabonarozsda, ezért házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs belőle. Saját területükön rétjük nincs, hanem a nevezett folyamatosan használt Újfalu pusztán a község javára olyan mértékben kaszálnak, ahogyan a pusztáról szóló rubrika közli. Jó és szép szénát kaszálnak, eladni nem tudnak belőle, mert nekik is kevés van. Saját területükön s a nevezett pusztán annyi legelőjük van, amennyi kb. 300 allodiális szarvasmarha és ló meg 300 juh eltartására elegendő. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. A nevezett legelők nem elegendők állataik eltartására, ezért 29 lakos Vasad (Vassad) és Csév puszták felét zálogba vette a Radas és Darvas családtól, s az utóbbiban 59 szekér szénát szoktak kaszálni. E puszta tavaszi legelője kényelmesen elég 200 szarvasmarha és kb. 300 juh eltartására. Az allodiális szarvasmarhákból más hasznuk nincs, minthogy eltartják családjukat, s terheik teljesítéséhez is hozzájárulnak. A nevezett puszták másik felét a nevezett családtól Rotl János vette zálogba, s ő használja. Ezenkívül évről évre 100 forint bérért saját földesuraiktól bérlik Zsiger pusztát, melyen 198 szekér szénát kaszálnak. Közben azonban, bár a pusztát ideiglenesen bérlik a földesúr engedélyéből, eskü alatt vallják, hogy ők úgy értették, hogy a pusztát a földesúr saját használatára tartja fenn. Szőlőskertjük háromnegyed részén közepes termés idején egy kapáson 3 csöbör bor terem, egynegyed részén hasonló termés idején egy kapáson 2 csöbör. Mivel a környék sík helységeiben a szőlő nem terem, borukat csöbrönként 1 forintért tudják eladni közepes termés idején, nagyobbrészt azonban magok a lakosok fogyasztják el. Magánosok részére használható erdejük egyáltalán nincs, van egy cserjéssel kevert erdőség, melytől a földesúr eltiltotta őket. De mérsékelten használhatják 1073
