Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

131. Fót

A mocsárban van egy lisztet őrlő vízimalmuk, mely esős időben jár. Ez a molnárnak járó harmad mellett évi 10 pozsonyi mérőt hoz. A terület főként síkságon fekszik, homokos, a bérelt puszták ugyancsak. De egyes helyeken jobb földek is vannak. Kereskedelmük nincs. A possessio területének s a pusztáknak szemrevételezése során megállapították, hogy a földek mennyisége miatt saját területükön nagyobb a termőképesség. De a szántóföldek nagyobb része terméketlen homok, s ezt nem is tudják megművelni; az ilyen földeket, mint az esküdtek jelentették, nem lehet sűrűn vetni, s ha így vetnek, ugyanannyi vagy semmi sem terem. Ezért a saját területen és Sikátor pusztán bevallottakat jóvá kell hagyni. Alak pusztán azonban rosszul vallották be a szántóföldek termőképességét, mert ez több, mint 200 pozsonyi mérő. A szőlőskert nagy területű, de hanyagul művelik, és a kapások művelése a föveny miatt könnyű, ezért a kifogást törlik. Saját területükön lévő legelőik nyáron 100 allodiális szarvasmarha és ló és ugyanannyi juh számára elegendők, Sikátor pusztán 100 vegyes marha számára, Alagh pusztán szintén 100 vegyes marha és ugyanannyi juh számára csak nyáron, télen semmi. [Alag puszta nevét hol Alak-nak, hol Alagh-nak írja.] 1056