Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

102. Kis Vác (Vác)

Váci járás 102. Kis Vác (Kiss Vác) possessio Megjegyzések ét vetőbe vannak osztva a possessio szántóföldjei, felváltva szokták őket bevetni. Mindegyik vető termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl. Az egyik vetőbe őszi és tavaszi gabonát vetnek, a másikat üresen hagyják. Földje vörhenyes, agyagos. A föld termékenysége olyan, mint Vác városának földjéé, mert egymás mellett feküsznek. Saját területükön rétjük nincs. Legelőjük nagyon kicsi, úgyhogy nyáron kb. 40 allodiális marhát s kb. 100 kecskét vagy juhot tudnak rajta eltartani. Ebből házi szükségletük fedezésén kívül más hasznuk nincs. Pusztájuk e megyében nincs. Szőlőskertjüket közösen és keverten bírják Vác város lakóival, annyira öszszekevert módon, hogy maguk tudják megállapítani, mely részek a váci polgároké. Erdejük nincs, a földesúr engedélyével a szomszédos Nógrád megyében és Gyada pusztán lévő erdőket ingyen használhatják száraz fa szedésére, úgy azonban, hogy minden szekér fa után egy garast fizetnek az erdőőrnek. Van itt 3 dunai malom, ezek egyikét a helybeli Vörös Gergely és Kozma Mihály bírja s a verőcei Kovács Mihály és Rácz Mihály, a másik malom tulajdonosa a helybeli Bodonyi István, Kurdy György és Nyáry Mihály. A harmadik malom a Nógrád megyében fekvő Kösd község birtoka. A molnárnak járó részt s más kiadásokat leszámítva, egyenként 25 forint hasznot hoznak, ami összesen 75 forint. Halászóvizeik nincsenek. Kereskedelmük nincs. Eladnivaló dolgaikat a szomszédos Vác városba vihetik. A szántóföldek fekvése többnyire sík, nehéz megművelni, úgyhogy őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá kétszer és egyszer (!) kell 6 ökörrel szántani. A szemrevételezés során nem állapítottak meg olyat, amivel a lakosság által bevallottakat növelni lehetne, ezért azt jóvá kell hagyni. 855