Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
101. Vác
Váci járás 101. Vác város Megjegyzések SrWjgSi) gy vetőben vannak a város saját területén lévő szántóföldjei, termőké^KSU P ess égüket a rubrika közli. Szántóföldjük másik vetője a szomszédos %M=itfw Csöregh pusztán van, termőképessége szintén annyi, amennyit a pusztákról szóló rubrika közöl. Úgyhogy e két vetőt felváltva őszi és tavaszi gabonával vetik be, vagy üresen hagyják őket. Mivel a puszták területe kevésbé az ő tulajdonuk, ezért itt, mikor rá kerül a sor, kevesebbet vetnek, s így számos polgár a saját területen lévő learatott szántóföldeken szokott vetni némi őszi és tavaszi gabonát. A föld részben rőt és agyagos, részben pedig homokos és terméketlen, s ezeket minden évben használják. A föld gyengén termő, úgy, hogy közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után vegyes gabonából 1 Yi mérőt terem. Házi szükségletük miatt ebből eladni nem tudnak, sőt készpénzért máshonnét kell gabonát vásárolniuk. Kenderföldjeik nincsenek. Rétjeik jó szénát teremnek, de kis mennyiségben, ahogyan a rubrikákból kitűnik. Ebből eladni nem tudnak. Legelőjük kicsi, ezen csak nyáron csak az allodiális szarvasmarhákat és lovakat tudják eltartani a kb. 100 urasági marha mellett. Ezen egyébként egyes polgárok is kénytelenek egyik-másik marhájukat legeltetni. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Az említetten kívül más pusztájuk nincs. Szőlőskertjük hegyek és dombok oldalán fekszik, földje agyagos, közepes termés idején egy kapás után 1 Vi csöbör bort terem. A bor egyharmada jobb, kétharmada silányabb minőségű, az előbbi ára 1 forint 50 dénár, az utóbbié 1 forint. Részben Komárom, részben Csongrád megyébe viszik eladni. Erdejük nincs, vásáron készpénzért veszik a tűzifát. A városnak 3 dunai malma van, s ezek a molnár részén s a többi szükséges kiadáson túl összesen 60 forint hasznot hoznak. Ezenkívül Sik János, Lincz Orbán és Kraim János polgároknak van egy-egy dunai malmuk, mindegyik évi 30, összesen évi 90 forintot hoz. A rubrikákban közölteken kívül más kereskedelmük nincs, a polgárok többnyire szőlőműveléssel foglalkoznak. Földjük fekvése részben sík, részben dombos, közepesen művelhető. Úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá egyszer vagy kétszer kell 4 ökörrel szántani. Eladni valójukat a négy vásár alkalmával tudják árulni. A mesteremberekről meg kell mondani, hogy bár évi jövedelmüket minden módon megvizsgálták, eskü alatt azt vallották, hogy élelmükön és ruházatukon kívül nem tudtak mást szerezni. Ezért a rubrikába nem írunk be mást. Osztályozás céljából beírtuk, kinek vannak közülük segédei, ki tud megélni mesterségéből és kinek kell kaszával, kapával is keresnie kenyerét. 829
