Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

98. Szeremlye (Szeremle, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 98. Szeremlye possessio Megjegyzések ÜH^j! öldművelést 8 év óta nem tudnak folytatni a possessio saját területén a WBÍSÍ szomsz

édos bajaiak erőszakoskodása miatt, mivel a jelen évben terüXB^Ss létük a régi határokon belül a bíróság által szabályozva lett, szántóik összes termőképessége annyi, amennyit a rubrika közöl, s elkezdtek szántani. A területén lévő őszi és tavaszi vetések termőképessége 200 kila. A földet 6 ökörrel kel felszántani. Földje fekete és termékeny. Kenderfoldj eik, ha gabonával vetik be őket, 15 pozsonyi mérő termőképességűek. Pusztájuk és szőlőskertjük nincs. Ha van eladni valójuk, a szomszédos Bajára vihetik. Erdeik elegendő épület- és tűzifát szolgáltatnak, más hasznuk nincs belőlük. A lakosoknak 4 dunai malmuk van, egy-egy malom évente 100 pozsonyi mérő kevert gabonát, 18 pozsonyi mérő kölest és kukoricát hoz. Ebből semmi sem jár a molnároknak, mert maguk a lakosok a molnárok. A négy malom tehát 400 pozsonyi mérő kevert búzát hoz, s közepes forgalom idején 75 dénárért lehet eladni, a kölest és a kukoricát 25 dénárért, ami összesen 354 forint. Előadják, hogy a jövedelemnek legalább egyharmadát a malmok javítására kell fordítani. Rétjeik zsombékos szénát teremnek, termőképességük annyi, amennyit a rubrika közöl. Ha megmarad a szénából valami, eladására nincs lehetőségük. Legelőik 100 allodiális szarvasmarha, 40 ló és 150 tenyészmarha eltartására elegendők. Ezekből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Halászóvizeik árvíz idején vannak, de ezek a földesúr számára vannak fenntartva, a lakosok számára tilosak. A földek s az egész terület alacsonyan fekszik. A szántókat, réteket és a legelőket a Duna árja kb. 3 évente pusztítja és rongálja. Kereskedelmük nincs. A szemrevételezés után megállapították, hogy a bevallottak jóváhagy andók. 809