Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

95. Csanád (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 95. Csanád possessio Megjegyzések possessio szántói két nyomásba vannak osztva, felváltva szokták őket bevetni, termőképességük annyi, amennyit a rubrika közöl. Egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején az őszi gabona 3 mérőt, a tavaszi 2 ¥i mérőt terem. Az őszi alá 3-szor, a tavaszi alá 2-szer kell 6 ökörrel szántani. Ha el tudnak adni belőle, közepes forgalom idején az őszit 75, a tavaszit 30 dénárért árulják mérőnként. Kenderfoldjeik, ha gabonával vetik be őket, kb. 15 pozsonyi mérő termőképességűek, s ebből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Saját területükön zsombékos szénát termő rétjük van, termőképessége annyi, amennyit a rubrika mutat, ebből eladni nem tudnak, mert saját marháik számára sem elég. Saját területükön lévő legelőik 200 allodiális szarvasmarha és 100 ló eltartására elegendőek, ebből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Pusztájuk nincs. Kis szőlőskertjük alacsony területen fekszik, termőképességét a rubrika közli; egy kapás után közepes termés idején 2 csöbör bort terem; mivel silány, máshová nem viszik, maguk fogyasztják el. Ha van eladnivalójuk, 1 mérföldre Bajára szállítják. Tűzifájuk elég terem a cserjésekben, van egy csekély makkos erdejük, de azt nem ők szokták használni, hanem az uradalom. A lakosoknak van egy dunai malmuk, mely évente kb. 70 pozsonyi mérőt hoz, ami 75 dénárjával számolva 52 forint 50 dénár. Van halászóvizük, ennek fele az uradalomé, a másik a lakosoké és a halászoké, árvíz idején 50 forintot hoz. A possessio szántói, rétjei és legelői alacsony fekvésűek, s a Duna mellett vannak, árvíz idején a rétek és legelők egészen, a szántók félig vannak az árnak kitéve. Termékenységük közepes, müvelhetőségüket lásd föntebb. Kereskedelmük nincs. A szemrevételezés után a bevallottakat jóváhagyják. 795