Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 66. Kecskemét (Bács-Kiskun m.)

Kecskeméti járás 66. Kecskemét (Kecskeméth) oppidum Megjegyzések z oppidum saját területének földjei nincsenek nyomásokra osztva, hanem régóta mezei kertekre, melyekben a szántást és a szénakaszálást évről évre végzik, termőképességük annyi, amennyit a rubrika közöl. Földje közepesen jó, fehér és fekete homokkal kevert, őszi vetés alá 6 ökörrel 3-szor, tavaszi alá ugyanennyi ökörrel egyszer kell szántani. Közepes termés idején az őszi vetésben egy pozsonyi mérő hármat, a tavasziban kettőt szokott teremni. Ezért ha a lakosok tudnak belőle eladni, egymás között ősziből egy mérőt 75, tavasziból 25 dénárért árulnak. Mivel az oppidumnak nincs elég szántója saját területén, ezért kénytelen bérbe vett pusztákon, így Szent Királyon, Szent Lőrinc felén, Tatár Szent Györgyön és Fölső Alpáron kiegészítésképpen vetni és segítségképpen ezeken legeltetni. Ugyanígy bérli az oppidum Borbás Szállást is. Rétjei nagyobbrészt nádas és zsombékos szénát teremnek, részben pedig közepes szénát. Semmilyen árvíznek nincs kitéve. Eladni semmit sem tudnak, bár saját területük csekélysége miatt kénytelenek idegen pusztákat bérbe venni. Saját területén lévő legelői csak nyáron 400 allodiális szarvasmarha, 150 ló és 500 juh eltartására elegendők. Ebből saját házi szükségleteik úgy-ahogy kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Emellett bizonyos lakosoknak saját földjükön 500 tény észmarhájuk van. Ebből nincs más hasznuk, minthogy ki tudják fizetni az urasági cenzust és a porciót. Mint az említettekből kiderül, az oppidumnak bérbe vett pusztái vannak. Évről évre bérli Vacs pusztát a Bosnyák családtól 60 körmöci aranyért, azért, hogy a fahiány miatt innét szerezhessen tűzifát a beszállásolt katonatiszteknek, a városházának s különösen az egyházi személyeknek. Szőlejük síkságon és fehér homokos földön fekszik, s egy kapás után közepes termés idején két csöbör bort terem, melyet közepes forgalom idején 85 dénárjával árulnak, a maradékot egymásnak kénytelenek eladni, mert egy évre sem lehet eltenni. Az oppidum eladnivalóit saját lakosai körében adja el. Erdejük nincs, bár van egy erdőcske, de ezt a földesúr s a városi magisztrátus eltiltja, ezért kénytelenek szalmával és kóróval fűteni; ha tűzifát akarnak szerezni, 8—9 mérföld távolságról hozathatnak egy 6 ökrös szekérrel 6 máriásért. Malmuk nincs. Halászóvizeik nincsenek. Az oppidum földje sík, termékenysége és művelhetősége olyan, amilyet már föntebb említettek. Az oppidum síkságon fekszik, de semmilyen árvíznek nincs kitéve. Kereskedelmük saját területükön nincs, de a bérelt és kunsági pusztákon az oppidum nemesei marhákkal kereskednek, ennek hasznát nem írták össze, mert nem saját oppidumuk területén, hanem a bérbe vett és kunsági pusztákon hizlalják és tartják marháikat. 555