Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 65. Kőrös (Nagykőrös)

Kecskeméti járás 65. Kőrös oppidum Megjegyzések Í

iHAfó^lij incs nyomásokra osztva az oppidum földje, hanem régóta mezei kerll^j^h tekre, melyekben a szántást és a szénakaszálást évről évre végezni JjsWo szokták; termőképessége összesen annyi, amennyit a rubrika közöl. Az oppidum földje teljesen homokos és terméketlen (!), közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után őszi gabonából 3, tavasziból szintén 3 terem; őszi vetés alá 6—8 ökörrel 3-szor kell szántani, tavaszi alá egyszer. Az őszi vegyes gabona ára közepes forgalom idején 75, a tavaszié 30 dénár. Kenderföldjeik és más terményeket termő földjeik a föld homokossága miatt nincsenek. Rétjük annyi, amennyit a rubrika közöl, részben jó, részben zsombékos szénát terem, s ez saját szükségletükre sem elég; eladni így semmit sem tudnak. Saját területükön bőven van legelőjük, de ezek a föld homokossága miatt csak 350 allodiális szarvasmarha, 200 ló és kb. 800 juh eltartására elegendők, csak nyáron. Ebből mindennapos szükségleteik kielégítésén túl más hasznuk nincs. Az oppidumnak pusztája nincs. Szőleje síkságon fekszik, egy kapás után közepes termés idején 2 csöbör bort terem, közepes forgalom idején a környező helységekben 85 dénárjával árulják. Az oppidum lakói, ha van eladni valójuk, egymásnak adhatják el. Erdejük nincs, de a közös szükségletekre van cserjésük. A magánosok (privati) kóróval és szalmával tüzelnek; ha tűzifát akarnak, 8 mérföldről egy 4 ökrös szekérre valót 4 máriásért hozathatnak. Malmuk és halászó vizük nincs. Földjük sík, termékenységéről és művelhetőségéről már volt szó. Kereskedelmük a rubrikákban közöltökön kívül nincs. Szemrevételezés Elvégezve a szántók, rétek és legelők szemrevételezését, a lakosok bevallását jóváhagyták. 521