Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
Összeírt községek - 58. Nagykáta
Kecskeméti járás 58. Nagykáta (Nagy Kata) possessio Megjegyzések ^^g^l sak téli (!) (hyemalis) vetésre két vetőbe vannak osztva a possessio m^SI$ szántóföldjei, melyeket felváltva vetnek be, összes termőképességük )&s2S^ annyi, amennyit a rubrika mutat, megművelésükhöz 6—8 ökör szükséges. Mivel nevezett két vető nem elégséges, ezért a szomszédos Sőreg pusztán szoktak tavaszit vetni. Termőképessége annyi, amennyit a rubrika mutat. Ezenkívül a possessio földesurai csak két éve kilenced s évi 50 forint bérleti díj fejében bérbe adták nekik Egreskáta (Egres Kata) puszta felét, melynek földjébe csak tavaszit vetnek. Saját területükön termékeny, felerészben tiszta, felerészben kevert búzát terem, egy pozsonyi mérő közepes termés idején 4 mérőt. A nevezett puszta területe homokos, s itt a föld egy mérő elvetése után 3 mérő tavaszit terem. Az őszi tiszta búza mérőjét 1 forintért, a kevertet 85 dénárért, a tavaszit 30 dénárért árulják Vácon és Pesten 5—6 mérföldnyi távolságra. Kenderfoldjeik, ha gabonával vetik be őket, 15 pozsonyi mérő termőképességűek, s házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs belőle. Rétjeik közepes szénát teremnek, termőképességük saját és Söreg (Söregh) puszta területén annyi, amennyit a rubrika mutat; Egres Kata puszta 20 szekérnyi zsombékos szénát terem. Mindezt állataik eszik meg, eladni nem tudnak belőle. Saját területükön lévő legelőiken 300 allodiális szarvasmarha, 50 ló és 1000 juh tud legelni csak nyáron és tavasszal. Sőreg pusztán 250 tenyészmarha legelhet a nevezett évszakokban. A nevezett allodiális marhákból és lovakból saját szükségleteik kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Az említett 250 tenyészmarhából évente egyet-kettőt el tudnak adni a marhák kifizetése céljából. Egy juh gyapját 9 dénárért árulják, s ebből 45 forint bevételük van. Szőlejük sík és homokos területen fekszik, közepes termés idején kapásonként két csöbör bort terem, s ezt silánysága miatt 85 dénárjával saját korcsmájukban mérik ki. Eladnivalójukat szekerezés útján a közeli városokban Pesten és Vácott tudják eladni. Erdejük nincs, így kénytelenek az Esterházyak valkai erdejéből száraz és korhadt fát hozni évi 70 forint bérlet ellenében. Lisztőrlő malmuk a tóban épült, csak esős időben működik. Évente a molnárnakjáró egyharmadon kívül csak 6 mérőt hoz. Halászóvizeik nincsenek. Földje síkságon fekszik, termőképességét és művelhetőségét lásd föntebb. A possessio síkságon is fekszik, semmilyen árvíznek nincs kitéve. Kereskedelmük nincs. Szemrevételezés A szántóföldek, rétek és legelők szemrevételezése során azt látták, amit a lakosok mondtak. 465