Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 33. Szigetszentmiklós

Pilisi járás Csepel (Csepely) sziget 33. Szigetszentmiklós (Sziget Szent Miklós) possessio Megjegyzések possessio saját területén és a mellette fekvő pusztákon lévő szántóföldjei két vetőbe vannak osztva, felváltva szokták őket bevetni, egyegy vető termőképessége a rubrikában található; míg az egyik vetőbe őszi és tavaszi gabonát is vetnek, a másikat üresen nyugodni hagyják. A vetők földje fekete, homokos és helyenként fövenyes (arenosa). Földje közepesen termékeny, úgyhogy egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején 2 mérő vegyes gabonát terem. Ha a lakosoknak házi szükségleteik kielégítése után marad még belőle, az őszit 60, a tavaszit 20—25 dénárért árulják. Kender- és tökföldjeik a kertekben vannak, ha gabonát vetnének beléjük, összes termőképességük 8 pozsonyi mérőnyi lenne. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. A juhok gyapjából azonban bevételt remélnek. Rétjük saját területükön nincs. Ami a rubrikákban meg van nevezve [széna], azt a Szülős pusztán nyerik. Házi szükségletükön túl eladni nem tudnak belőle, árát nem lehet megállapítani, mivel két év óta alig tudnak rajta valamit kaszálni. Nyári legelőik vannak a saját területükön s a továbbiakban felsorolt pusztákon, ezeken kb. 250 allodiális marhát és 400 juhot tudnak tartani. A marhákból házi szükségleteik kielégítése után más hasznuk nincs, a juhok esetében remélik, hogy gyapjúkból bevételük lesz. Szőlős pusztát egészében, Hárost nagyobb részben a földesúr saját területével együtt szerződésileg pénzben fizetendő census fejében bérbe adta, úgy, hogy ezek a possessio mellett feküsznek. Ezekben a rubrikákban foglaltak szerint szoktak szántani és kaszálni. Szőlejük részben saját területükön, részben a nevezett pusztákon van, kisebb dombocskákon és síkságon fekszik, közepes termés idején egy kapás után 1 ¥2 csöbör bort terem. Ha kicsi a termés, maguk a lakosok elfogyasztják. Ha van belőle mit eladniuk, azt a szomszédságban 75 dénárjával árulják. Erdejük nincs, saját területükön fekvő cserjésükből néhány bokrot a község hasznára fordítanak, magánszemélyek innét saját részükre egyrészt nádat, másrészt fatörzseket (truncos) nyerhetnek. Egy újonnan épített dunai malmot bír Molnár István lakos, amit a rubrika közöl, ez évente 30 pozsonyi mérő gabonát hoz. Saját halászóvizeik nincsenek, de egy bizonyos helyen a nagyobb Dunán a lakosok a rubrikákban említett halászást folytatják, a fogás egynegyed része az övék. Az utóbbi években ebből semmi hasznuk nem volt. Kereskedelmük az említett haszonvételeken kívül nincs. Ha van eladni valójuk, azt szárazföldön vagy vízen 2 mérföldre Budára és Pestre vihetik. Földjük fekvése sík, a két Duna között terül el, magas vízállás idején nagyrészt árvíznek van kitéve, nehéz megművelni, úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá egyszer kell szántani 6 vagy legalább 4 ökörrel. 281