Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
Összeírt községek - 28. Budakeszi
Pilisi járás 28. Budakeszi (Budakeszy) possessio Megjegyzések ét vetőbe vannak osztva a possessio földjei, felváltva szokták őket bevetni, mégpedig úgy, hogy az egyikbe őszi és tavaszi gabonát vetnek; termőképessége a rubrikában található. A másik vetőt második nyomásnak, népiesen ugarnak hagyják felváltva, s egész termőképessége 317 pozsonyi mérő. A nemrég kiirtott földekről meg kell jegyezni, hogy ezek még nincsenek vetőkbe rendezve és sem kilenceddel, sem tizeddel nincsenek terhelve. Ezért ezeket a lakosok összegével együtt kell érteni. A vetők földje részben agyagos, részben fekete. E földeken kívül van az uradalomnak négy fél pusztatelke 56 pozsonyi mérő termőképességű szántófölddel, melyet magának tart fenn. Rétje 4 szekeret ad [szénából]. A terület egyébként terméketlen, de mivel gyakran trágyázzák, közepes termés esetén egy pozsonyi mérő gabona elvetése után 2 mérőt terem, amiből házi szükségletük kielégítése után nemhogy eladni tudnának, de gyakran máshonnét kell beszerezniük. Káposzta- és kenderföldjeik, ha gabonával vetnék be őket, összesen 10 pozsonyi mérő termőképességűek. Ezekből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Rétjeik kevés füvet teremnek. Úgyhogy még jó időben is az abból készült széna alig elegendő házi szükségletükre. Két év óta alig termett valami, hanem mint a folyó évben, szinte semmit sem tudtak kaszálni. Tavaszi legelőik a mezőkön és erdőkben vannak kb. 300 allodiális vegyes marha számára. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Felső Keszi nevű pusztájukon nagyon kevés szántóföld van, s az annyira közel van, hogy közte s a possessio területe között nincsenek biztos határok, úgyhogy régóta vegyesen használják mint saját területüket. Ami szántóföld ezeken van, azok a saját területről szóló rubrikában találhatók. Szőlejük hegyen fekszik és közepes termés idején egy kapás után 2 csöbör gyenge bort terem. Mivel ezt máshol eladni nem lehet, maguk a lakosok fogyasztják el vagy helyben 60 dénárjával árulják. Saját erdejük nincs, az uradalom biztosít nekik tűzifát és szükség esetén épületfát. Malmuk nincs. Halászóvizeik nincsenek. Kereskedelmük nincs. Eladnivalójukat egy mérföldnyire Budára tudják szállítani. Szántóföldjei két hegy között részben síkságon, részben dombokon feküsznek, közepesen művelhetők, úgy, hogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá kétszer és egyszer kell 4 vagy legfeljebb 6 ökörrel szántani. A szemrevételezés a nép által bevallottakon kívül nem tudott mást bevallani, ezért mindent helybenhagytak. 247