Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Összeírt községek - 18. Csaba (Piliscsaba)

Pilisi járás 18. Csaba possessio Megjegyzések ét vetőbe vannak osztva a possessio szántóföldjei, melyeket felváltva szoktak bevetni, termőképességük mindegyik vetőben akkora, amilyet a rubrika mutat. így, míg egyet bevetnek, a másikat teljesen üresen hagyják. Ami az irtások rubrikájában szerepel, azt egyszeresen (? in simplo) kell érteni, kizárólag tavaszi gabonával szokták bevetni, és öt évi szabadságot kap. Földje fövenyes és homokos, gyengén termő (substerilis), ha nem trágyázzák, semmit sem terem. De trágyázzák. Közepes termés idején egy pozsonyi mérő vegyes gabona elvetése után 2 vagy 3 pozsonyi mérőt terem, de ebből nemhogy eladni tudnának, hanem inkább készpénz vagy kézimunka ellenében kell vásárolniuk. Azok a földek, melyekbe kendert és mákot szoktak vetni, ha gabonával vetik be, összesen kb. 10 pozsonyi mérő termőképességűek. Ebből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Rétjeik közepes szénát teremnek kis mennyiségben, úgyhogy házi szükségletükre sem elég, így eladni nem lehet. Nyári legelőjük erdőkben és hegyekben van kb. 100 allodiális marha és 50 juh közepes ellátásra. Ebből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs, de a gyapjúból bevételt remélnek. Pusztájuk ebben a megyében nincs. Szőlejük nincs. Saját házi szükségletükre és száraz tűzifára való erdejük a földesurak akaratából elég van. Ahol makk terem, hízóik után falkánként egy máriást kell fizetniük a földesuraknak. Malmuk nincs. Halászóvizeik nincsenek. Ha van eladni valójuk, 3 mérföldre Budára és 2 mérföldre Esztergomba vihetik. Földje hegyes-völgyes fekvésű, közepesen termékeny, úgyhogy őszi vetés alá háromszor, tavaszi alá egyszer kell 4 vagy 6 ökörrel szántani. A szemrevételezésből semmi olyan nem derült ki, ami a bevallást súlyosbíthatná, ezért annyiban hagyják. 167