Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

Előszó

Hártyán, 108. Bottyán, 109. Kisszentmiklós, 110. Veresegyház, 111. Szada, 112. Kisnémedi, 113. Csaba, 114. Pécel, 115. Kerepes, 116. Felső Tárcsa, 117. Kistarcsa, 118. Keresztúr, 119. Cinkota, 120. Dunakeszi, 121. Bag, 122. Domony, 123. Zsidó, 124. Kisújfalu, 126. Tótgyörk, 127. Püspökhatvan, 128. Ácsa, 129. Csővár, 130. Szilágy, 131. Főt, 132. Palota, 133. Monor, 134, Üllő, 135. Bénye, 136. Úri, 137. Gomba, 138. Káva, 139. Gyömrő, 140. Ecser, 141. Maglód, 142. Mende, 143. Süly, 144. Tápióság, 145. Isaszeg, 146. Gödöllő, 147. Valkó, 148. Szentlászló, 149. Dány, 150. Zsámbok, 151. Túra, 152. Boldog, 153. Verség, 154. Aszód. 155. Hévíz és 156. Hévízgyörk. Az egyes helységekről szóló összeírások két részből állnak: egy táblázatból és egy a táblázatot kiegészítő szöveges részből. A táblázat felett a járás és a helység megnevezését olvashatjuk, valamint azt, hogy mikor kezdték benépesí­teni és ki (vagy kik) a földesura(i). A táblázatban a következő rubrikák szerepelnek: a jobbágyok vezeték- és ke­resztneve; örökös jobbágyok; szabadon költöző jobbágyok; lakott telkek; puszta telkek; ugyanazon kenyéren élő fiúk; külön élő és szintén földművelő fiúk; 1. nyomásbeli tartozékföldek mérőszám szerint; nem applikált, válogatás nélkül használt földek mérőszám szerint; pusztatelkek tartozékföldjei az 1. nyomásban mérőben; jobbágyoknak átengedett allodiális vagy curiális földek mérőben; föl­desurak által maguknak fenntartott jobbágyról dek mérőben; pusztákon fekvő tartozékföldek módjára vagy néhány éves szerződéssel folyamatosan használt földek mérőben; a telkekhez csatolt irtásföldek mérőben; a szabadság évei alap­ján bírt új irtásföldek mérőben; a telekhez csatolt rétek szekérszám szerint; évenként kihasított és felosztott rétek szekérszám szerint; avarnak nevezett téli legelő, ha kaszálják, szekér szerint; a telekhez csatolt szőlők kapások szerint; nem tartozék, de a jobbágy saját szőlei kapások szerint; újonnan ültetett, a sza­badság évei alapján bírt szőlők kapások szerint; kereskedés forintban; iparűzés forintban. A táblázat alsó részén kiegészítő adatok találhatók. A táblázat kiegészítő szöveges részében megjegyzések vannak. Ezekből megismerjük a helység termőföldjének elhelyezését, méreteit, a rajta termelt nö­vényeket, talajának minőségét, az egész terület termékenységét, a rajta termő növények minémüségét, mennyiségét és árát, a helység kenderföldjeit, rétjeit, szőleit, erdőit, halas vizeit, a kereskedés lehetőségeit, s végül azt, hogy az ösz­szeírók jóváhagyták-e a jobbágyok által bevallott adatokat. A Nógrád megyei összeírások is két részből állnak: a szöveges részből, mely hasonló adatokat tartalmaz, mint a Pest megyében készült leírások, míg a táblá­zatok rovatai Nógrád megyében a következők: a jobbágyok vezeték- és kereszt­neve; ugyanazon házban lakó fivérek; ugyanazon házban lakó fiúk; jobbágyok által használt telkek; a nevezett telkekben applikált szántóföldek mérőben; az elhagyott telkekhez applikált, főként a jobbágyok által művelt földek mérőben; kuriális földek, melyeket a földesúr a jobbágyoktól elvett mérőben; jobbágyról­dek, melyeket a földesúrtól kuriális földek helyett kaptak mérőben; telekhez applikált úrbéri földek mérőben; telekhez applikált irtásföldek mérőben; telek­hez applikált rétek szekérszám szerint; telekhez nem applikált rétek szekérszám szerint; kunyhós (tuguriales) földek a pusztában mérőszám szerint; kunyhós 13

Next

/
Thumbnails
Contents