Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada
béri pereket, birtokügyeket, térképeket), hanem a központi utasítások nyomán fokozatosan levéltárba kerültek a felszabadulás után különleges feladatokra alakult népi bizottságok iratai is. így 1947-1948 folyamán átvételre kerültek a megyében működött igazoló bizottságok, 1949. augusztus — szeptemberben pedig a nemzeti bizottságok iratai. 289 1947. szeptember 4-én egy rendó'r alhadnagy tett bejelentést a ráckevei volt koronauradalom pincéjében talált nagy mennyiségű XVIII-XIX. századi iratról. A gondos levéltári vizsgálat megállapította, hogy a volt koronauradalom országos viszonylatban is jelentős irategyüttese került elő, amelyet a levéltár haladéktalanul, már 1948. januárjában beszállított. 290 A főlevéltárnok számításai szerint a vármegye levéltárának őrzésében és kezelésében lévő iratanyag 1948 végére mintegy 500 fm-rel, azaz 1944-hez képest 12 százalékkal nőtt. 291 Az újonnan átvett iratok kezelése — különösen a megszűnt igazoló bizottságok — számottevő többletmunkát jelentettek a levéltár dolgozóinak adatok kikeresése, másolatok készítése és az iratkölcsönzések útján. 292 Az átvett iratanyag elhelyezésével egyidejűleg jelentős átrendezésre is sor került. Ezt szükségessé tette a különböző időpontokban átvett iratanyag szétszórtsága (pl. az 1870-1932 között kb. 470 állványfolyóméter terjedelmű alispáni iratanyag 7 helyen volt), másrészt fokozatosan sor került az egészségtelen pinceraktárak felszámolására is. 1948 decemberére végre kiürítették az I. udvari pincét, 293 aminek következtében az 1938. évi 1250 állványfolyóméterrel szemben már csak 450 fm levéltári anyag maradt a pincékben. A vármegye főlevéltárnokának a megnövekedett levéltári feladatok mellett is maradt energiája a különböző levéltárelméleti kérdések kidolgozására, elsősorban az iratok védelme területén. Felismerve azt, hogy az iratvédelemnek már az irattárakban meg kell kezdődnie, 1946 végén munkaterv-vázlatot készített a községi irattárak rendezésének és pótlásának 1947. évi munkálataihoz. Ebben az utasításban hangsúlyozta az ügyiratok visszaállításának szükségességét, és javasolta új kartonok készítését ott, ahol az eredeti iktató- vagy mutatókönyvek hiányoztak. 294 1947ben beadványt intézett a megye törvényhatóságához — és ezt pártoló javaslat kérése céljából megküldte valamennyi törvényhatósági főlevéltárnoknak —, amelyben kérte, hogy a levéltárosok is kapják meg a tudományos intézmények alkalmazottai részére rendszeresített tudományos pótlékot. 295 Fára József levéltárelméleti munkásságának egyik fő elismerése volt a Vármegyei Levéltár Ügyviteli Szabályzat szerkesztése, amely azonban már nem kerülhetett bevezetésre. 296 Bár a megyei levéltárak esetében a felszabadítást követő évek a levéltárak szervezetében, illetékességében és tevékenységében lényeges változást nem hoztak, egy új sajátosság azonban mindinkább megfigyelhető. A levéltárak bizonyos mértékig szakítottak korábbi zártságukkal. Jelentkezett az igény, hogy a féltve őrzött kincseket minél szélesebb körben tegyék ismertté, és a történelmi ismeretek terjesztésére használják fel. Vármegyénk számára talán az 1947. március 15-én a Vármegyeházán, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége és a Partizánbarátok Szövetsége által, Szabadság címmel rendezett kiállítás adta az ötletet az 1948-i évi centenáriumi kiállítás elkészítésére. Az előkészítés során a rendezők nemcsak a megye levéltárát, hanem az Országos Levéltár anyagát is átnézték és kiállították. 297 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárának ez a tevékenysége már mindenképpen a levéltárakkal szembeni megváltozott igényt, a levéltárak funkciójának átalakulását tükrözi, amelyek végül is az 1950. évi 29. sz. tvr. paragrafusaiban emelkedtek törvényerőre. 98