Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

iratokat össze kell hozni, oly módon, hogy a később keletkezett iratokhoz csatolják a korábbit, és a csatolás tényét az általános lajstromban rögzíteni kell. A 4. paragrafus szerint az általános lajstromon kívül — de az adatokat abból véve — egyéb lajstromokat kell vezetni, „mivel a tárgyaknak a tizenkét számból álló osztályát úgy megtartani, hogy egyik vagy másik kötetben csupán az oda tartozó oklevél tétessék, lehetetlen." — tehát felismerték a tárgyi kútfó's iratkezelési rendszer legfőbb hibaforrását is, és igyekeztek azt korrigálni. Külön lajstromokat készítettek az egyes tárgykörökben. Ezek: 1. Nemesek lajstroma 2. Szabályrendeletek lajstroma és mutató jegyzéke (felsőbb rendeletekkel együtt) 3. Ellentmondások és előintések lajstroma 4. Be- és kitáblázások jegyzéke 5. Törvényszéki eljárások könyve (idő- és betűrend szerint) 6. Közintézmények lajstroma, mutatója 7. Árvaszék jegyzőkönyve és mutatója 8. Törvényszéki jegyzőkönyvek lajstroma 9. Bevégzett perek lajstroma 10. Árszabásokat mutató jegyzőkönyv 11. Pénztári bevételek vezetése Végül a szabályzat az 5. paragrafusban rögzítette, hogy a levéltárból eredeti iratot csak az alispánnak és a jegyzői hivatalnak lehet kiadni, magánszemélyek iratait a vármegye levéltárában elhelyezni nem szabad. A korából kiemelkedő szabályzat legfőbb erénye a magas színtű és sokirányú mutató (segédlet) készítésének igénye. Pest vármegye levéltárának lajstromozása messze kiemelkedett a XIX. századi iratkezelési rendszerek közül. Joggal írhatta Pest megye levéltáráról Salamon Ferenc, az ismert történész, aki sokat kutatott ebben a levéltárban: „Nézzen be bárki Pest megye levéltárába, s az 1848 előtti táblabírói levéltárat oly rendben, s annyiféleképpen lastrjomozva találja, amint tán más országokban egy levéltár sincs. Bármely évszámot, bármely családi vagy helynevet vagy tárgyat azonnal megtalálhatunk a pontos indexekbe, melyek maguk egy kis levéltárat képeznek számos óriási fóliánsokban."

126 A szabályzat méltatásakor azonban nem hallgathatjuk el hiányosságait sem. így mindenekelőtt azt, hogy teljes mértékben hiányzik belőle bármiféle — elsősorban a korszakban fellendülő történetkutatói — tudományos igény kielégítése.

127 Súlyos hiányosságának tarthatjuk, és következményeiben rendkívül káros, hogy egyáltalán nem foglalkozott az iratok selejtezésének kérdésével. így semmisülhettek meg pl. a XIX. századi adóösszeírások teljes megyei anyagai. Nemcsak a Pest megyei levéltári szabályzat hiányossága ugyan — de tény, hogy a vármegye levéltárába a megyei közigazgatás iratain kívül más levéltári anyagot nem engedett be. így nem kerülhettek biztonságos helyre a jelentős családok és a megye községeinek iratai sem, így a későbbi korok viharaiban ezek megsemmisültek. Szintén nem a szabályzat hibája, de tény, hogy néhány pontot nem hajtottak kellően végre. Bár Pest vármegye levéltára Ketse Péter levéltárnoksága alatt is a mintaszerűen rendezett és lajstromozott levéltárak közé tartozott, az egyre gyarapodó és szakszerűen nem selejtezett levéltári anyag elhelyezése egyre nagyobb gondot jelen63