Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

Balla Gábor, Pest-Pilis-Solt vármegye első levéltárnoka, az őrizetére bízott Archívum rendezésével — biztonságos megőrzésével és használhatóvá tételével — elévülhetetlen érdemű munkát végzett. Ugyanakkor sajnálatos, hogy — kora levéltári szemléletének megfelelően — a levéltári iratoknak csak a jogi és a megyei ügyvitel számára hasznot jelentő értékét vette figyelembe, a történetkutatás számára pótolhatatlan és felbecsülhetetlen értékű forrásokat hagyott megsemmisülni: a szolgabírák által beküldött iratokat, a megyei adóösszeírásokat (dicalis conscriptio), a népességösszeírásokat, „a föld kimérésekhez készített nyomtatott lasjtromokat és normális iktatásokat s más egyéb ollyas írásokat, mellyek Magyar Hazánknak az ő ősi szokásaiban s törvényes állapottyában lett visszahozásával haszontalanokká változtak, ki mustráltam." — írta 1791. július 22-én a közgyűléshez intézett jelentésében.

101 Leírása szerint ezeket az iratokat előbb a padlásfeljáróba hordta, majd az „archívum kicsinysége miatt" papírmalomnak illetve kereskedőnek átadta. Az 1790. március 1-étől bevezetett új iratkezelési rendszerben keletkezett iratok irattározását Balla „a régiekbül való tanúság által tökéletesítve renden" folytatta.

102 Mindenekelőtt külön sorozatként kezelte a köz- és kisgyűlési jegyzőkönyveket (ezen belül a tisztázati és másodpéldányokat, a közgyűlési kiadványokat valamint a be- és kitáblázási jegyzőkönyveket). Minden, a köz- és kisgyűlés elé kerülő iratot, egy általános időrendi lajstromba vezetett (generalis chronologicus) „.... ebbe a tárgyak és okmányok történésök vagy levéltárra kerülésök idősorozata szerint menő sorszám alatt iktattatnak be, a tárgyat ismertető tömött kivonat mellett, s ha egy ugyanazon okmányban különböző tárgyak fordulnak elő, azok egy ugyanazon sorszám alatt külön kikezdésekkel különböztettetnek meg." — írta az iktatás fő jellemzőjeként vármegyénk monographusa.

103 Kora iratkezelési rendszerében is kiemelkedő volt Balla mutatózása. Készített mindenekelőtt egy általános mutatót (index generalis), amelyben az ügyiratok tárgya szerint (index titularis), személyek szerint (index personalis) és végül helységek szerint (index topographicus) szedte ABC rendbe az ügyiratokat. Mindegyik mutató tartalmazta a vonatkozó okmányok számát, valamint azt, hogy az irattárban a keresett acta hol található meg: osztály (kútfő), csomag és szám szerint. Az iratokat 12, tárgyuk alapján kialakított kútfőben helyezte el. „Én a Gyűlésbeli Actákat is ekképpen fasciculáltam, kezdvén 1790

ik esztendőtől, egész mái napig, s a fasciculusba zsinórmértékül a protocollaris numerus szolgál" — írta, munkájáról kollégájának, Háry Farkas Zala megyei főlevéltárnoknak.

104 A Balla által felállított 12 kútfő — amelyek közé valamennyi ügyiratot besorolt — a következő: I, Közigazgatási vegyes iratok (Acta politica miscellanea vagy publico politica) II. Nemességi iratok (nobilitaria) III. Vallási alapítványi iratok (religio- fundationalia) IV. Úrbéri iratok (urbarialia) V. Adóbizottsági és biztossági iratok (contributionalia et comissariatica) VI. Közbátorsági iratok (criminalia) VII. Szabályrendeletek iratai (normalia) VIII. Ellentmondások és előintések iratai (protestationes et praemonitionalia) IX. Törvénykezési iratok (judicialia) 58