Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

c) A vármegyei levéltár megszervezése és működése II. József halála után a megyei hatóság legfelsőbb szerve ismét a megyei közgyűlés (generális congregatio) valamint a közgyűlések között tartott kisgyűlések (particularis congregatio) lettek. Ennek megfelelően alapvetően megváltozott az iratkezelési rendszer is. A rendszeresen vezetett köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek váltak az egész iratkezelés gerincévé: az itt tárgyalt ügyek megfelelő számait vezették az iratokra és azokat az évenként újrakezdődő számozás emelkedő sorrendjében kezelték. Megszűnt az iktatókönyv vezetése is, ezt a „jegyzőkönyvi kivonat" pótolta (exractus protocolli), mely a közgyűlési jegyzőkönyvi számok sorrendjében a tárgyalt ügyek „velejét" adta. Rendszeresen készítettek mutatókönyyet is, amely helyre-, névre-, és tárgyra mutatózva adta meg a jegyzőkönyvi számot. így a mutató használható mind a jegyzőkönyvekhez, mind pedig az azokhoz kapcsolódó iratokhoz.

01 A központi kormányzat II. József halála után is megkülönböztetett figyelmet fordított a vármegyei levéltárak állapotára, rendezettségére. Rendeleteket, utasításokat adtak ki, küldöttségek járták a levéltárakat, de a levéltárak rendezését, a végrehajtás mikéntjét továbbra sem szabályozták, az a tényleges munkát végző tisztviselők, a regestratorok és archiváriusok lelkiismeretére volt bízva. így sok a helyi kezdeményezés, a levéltár és irattár rendezése a helyi archiváriusok képzettségétől, gyakorlatától függött. És mivel az irattár és a levéltár nem vált el szervesen egymástól, a levéltári iratok rendezése többnyire a napi ügyvitel során keletkezett iratok irattározását is jelentette, rendkívül nagy szükség volt a jól képzett, lelkiismeretes levéltárnokokra. Pest vármegye újonnan kinevezett levéltárnoka nemcsak kinevezésének korai időpontjával, hanem végzett munkájával is kiemelkedett a vármegyék levéltárosai közül. Ismét Főglein Antalt idézem: „Pest vármegye szerencséje, hogy a XVIIL század végén, a XIX. század elején amikor a vármegyei levéltárban a nagy rendezés és lajstromozás folyt, olyan kiváló szorgalma és munkabírása révén országszerte ismert s ezért legfelsőbb helyen is kitűntetett levéltárnoka volt, mint Ballá Gábor. Csendben, minden feltűnő jelentés nélkül rendezte és lajstromozta a levéltárát. Olyan példás rend honolt az ő kis birodalmában a vármegye iratai között, hogy hozzájöttek tanulni a vidéki, kezdő levéltárnokok Tolnából, Baranyából."

92 De az újabb levéltártörténet feldolgozók is különös tisztelettel írnak Pest vármegye első levéltárnokáról: „A nagy levéltár rendezési munka számos megyében egy-egy hosszú ideig működő kitűnő levéltáros nevéhez fűződött, ilyen volt Pest megyében Ballá Gábor."

93 Levéltári tevékenységének kezdetére maga Ballá Gábor így emlékezett vissza: „ esküvésem formájában befoglaltatott ugyan azon clausula: juxta extradatam, et extradandam instructionem Archívum Regestrato,

u de nékem soha egy betű instructió se adatott, hanem bevezettetvén egy mindenféle, s Halmokon feküdt írásokkal meg tömött szobába, az Acták, a leveles Tár kulcsaival együtt gondviselésem alá bocsáttattak, olly utasítással: mitte Sapientem, et nihil ei dixeris."

95 Pedig Pest vármegye is — hasonlóan a többi megyéhez — külön bizottságot alakított, amelynek a feladata az lett volna, hogy utasítást dolgozzon ki a levéltár rendezésére. Ez azonban nem történt meg,

96 Ballá Gábor így egyedül kezdett a munkához „a szükséghöz alkalmazott számú segéd írnokjaival."

97 56