Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

földművesszövetkezetnek a földbérlő csoportja vehette át. A tagok művelhették egyénileg és termelőcsoportban is az ingatlant. 1948. októberében Pest megyében a földbérlőszövetkezetek 277 tagjának 2354 hold, a földművesszövetkezetek földbérlő csoportjai 514 tagjának 3380 hold jutott a kezére.

125

1949. elején felvett adatok szerint az előző területen 65 községben 1152 bérbeadó 23995 holdat volt kénytelen bérbeadni.

126 Ez a terület korábban 617 bérlő kezén volt. Az átadott területen 991 egyéni kishaszonbérlő, 324 földbérlő szövetkezeti és 733 földművesszövetkezeti bérlőcsoport tag kezdett gazdálkodni. A haszonbérleti juttatottak %-os megoszlása Pest megyében 1949-ben

127 Juttatott Észak-Pest megyei átlag Országos átlag Egyéni kishaszonbérlő Földbérlőszövetkezeti tag Földművesszövetkezetek földbérlő csoportjainak tagjai Összesen: 48,4 35,8 15,8 100,0 43,7 39,0 17,3 100,0 A földbérlőszövetkezetek megalakulásával újabb nincstelenek jutottak földhöz jelentős területen, bár a földosztáshoz képest jóval csekélyebb (egy tizedénél is kisebb) területen. Mindenesetre a kisgazdák pozícióit erősítette, mivel a „bérletben csak kisgazdák részesültek.

128 A földbérlőszövetkezeteknek (csoportoknak) mint szövetkezeteknek azonban nem volt perspektívájuk, ugyanis azonnal határt szabott a fejlődésnek az igénybe vehető bérletek korlátozott száma. Hamarosan valamennyi bérlőszövetkezet (csoport) termelőszövetkezeti csoporttá alakult. A Pest megyei gazdasági felügyelőségnek 1949. áprilisában (hiányosan!) beküldött járási gazdasági felügyelők jelentései szerint a mai Pest megyében 31 közös termelésű szövetkezet volt.

129 Ezek közül 20 a földművesszövetkezet, 11 pedig földbérlőszövetkezet keretén belül működött. Már 1948. őszén megjelentek olyan csoportok is, amelyekbe a tagok is vittek saját földet.

130 Pest megyében 1949. elején 2 ilyen csoport volt: az Abonyi Dózsa és egy váci csoport. Az általánosan közösen termelő csoportok mellett olyan szövetkezet is akadt, mint a Cegléden megalakult Antalmajori Önkéntes Földmíves Szövetkezés, amely a következőképpen határozta meg a működést: „Minden tag annyi osztó egységet kap, ahány kat. holddal lépett be. "

m A munkát is a bevitt föld után határozták meg: évente holdanként 3 igás- és 16 kézinapszám volt a kötelező. 1948. decemberében a termelőszövetkezetek első országos értekezletén alkotott alapszabályminta szerint háromféle termelőszövetkezeti csoport alakulhatott, mindegyik a földművesszövetkezetek keretében.

132 A legegyszerűbb volt az I. típusú vagy táblás termelőszövetkezeti csoport, ahol a gépesíthető munkákat a gépállomás végezte. A tagoknak kimért területeket azután a továbbiakban mindenki egyénileg művelte. A II. típusú vagy átlagelosztású termelőszövetkezeti csoportok518