Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

A megye 692187 fő össznépességéből (1941. évi adat) az őstermelésből élt 329847 fő (47,8%).

38 Elsősorban Budapest és környékének üzemei miatt magas (27,0%) volt az iparban dolgozók száma. Nagyobb arányú volt még a közlekedés (6,4%), a közszolgálat és a szabadfoglalkozásúak (3,9%) és a kereskedelem (3,5%) körébe foglalkoztatottak száma. Pest megye már több, mint két hónapja felszabadult, amikor 1945. március közepén megjelent a történelmi jelentőségű 600/1945. számú kormányrendelet, amely felszámolta a nagybirtokrendszert. A megyében szórványosan már kormányrendelet előtti hetekben — a megalakult nemzeti bizottságok kezdeményezéseire — hozzáfogtak az elhagyott, vagy bevetetlen földek igénybevételéhez, illetve szétosztásához. 1945. február 12-én az Alberti Nemzeti Bizottság javasolta a bevetetlen területeken szövetkezeti alapon a termelés megindítását.

39 Február 14-én az Alsógödi Nemzeti Bizottság biztosan tudta, hogy „földosztás lesz, de hogy miképpen, azt még nem tudhatjuk".

40 Mindenesetre elhatározták a földigénylők összeírását. Február 21-én Kistarcsán, március 1-én Maglódon mondta ki határozatban a nemzeti bizottság, hogy az elhagyott, vagy megműveletlen földeket szét kell osztani.

41 A földosztásról megjelent kormányrendelet pontosan szabályozta a földreformot. Megszüntette teljes egészében a 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat és felosztotta az ennél kisebb úri birtokok 100 holdon felüli részét, valamint a parasztbirtokok 200 holdon felüli részét. Parasztbirtokosnak általában a földműves családból való és a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó számított, de nem tekintették előfeltételként, hogy fizikai munkával vegyen részt a termelésben. A Dél-Pest megyei Földbirtokrendező Tanács parasztbirtoknak minősítette özv. Czirják Lászlónénak nagykőrösi 199 holdas birtokát, melyet a helyi földigénylő bizottság úri birtokként kezelt, mivel az özvegy 1/4 részben egy nagy gőzmalom tulajdonosa is volt, s „így létfenntartását nem a földingatlan biztosította".

42 Viszont a bizottság parasztbirtokosnak minősítette dr. M. Kovács Lászlót, akinek a nagykőrösi határban 262 holdas birtoka volt, ezért 200 holdat visszahagyott, mivel „parasztcsaládból származik, foglalkozása gazdálkodás". A rendelet értelmében a hazaárulók, fasiszták teljes földbirtokát elkobozták, bár kivételt itt is tettek. Pl. a Pest megyei Földbirtokrendező Tanács jelentést kért a Ceglédi Földigénylő Bizottságtól arról, hogy milyen alapon kobozta el Bezzegh Andrásné ingatlanát, mert „igaz ugyan, hogy férje nyilas volt, de csak egyszerű pártszolgálatos, s mint ilyennek a birtoka el nem kobozható".

43 A reform végrehajtását a jogszabály az érdekelt szegényparasztokból községenként alakítandó földigénylő bizottságokra bízta. Házi Árpád Pest megye kommunista alispánja utasította a járások főszolgabíróit és a városok polgármestereit, hogy minden helységben alakítsák meg a földigénylő bizottságokat és a földreformot radikálisan, gyorsan és bürokráciamentesen hajtsák végre.

44 A bizottságokban meghatározó szerepet játszottak az MKP tagjai. A községi földigénylő bizottságok feladata volt a földigénylők nyilvántartása, a község határában lévő elkobozás, vagy megváltás alá kerülő földbirtokok összeírása, földkiosztási terv készítése és földbirtokfelosztásban való tényleges közreműködés. A bizottságok megalakítása, a földigénylők összeírása és a földosztás a legtöbb területen „villámgyors" ütemben folyt.

45 Akadály csak a kitelepítés előtt álló német lakosságú falvakban volt. A megye alispánja 1945. áprilisában személyesen ellenőrizte a rendelet végrehajtását, amelynek során „megdöbbenéssel" tapasztalta, 508