Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

gyei viszonylatban legjobb minőségű talajjal. Albertirsa területének 25%-a Ceglédbercelnek 30%-a, Ceglédnek 35%-a, Abonynak 62%-a kiváló vályogtalaj. A Tápióság felszínének túlnyomó része homok, valamint az északkeleti sávban húzódó homokos vályog, illetve vályog.

9 A megye területe zömmel a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik (legjelentősebb mellékfolyója az Ipoly), kivételek a keleti — a Zagyvába, illetve a Tiszába ömlő — vizek (legjelentősebbek a Tápió, a Galga, a Gerje és a Perje).

10 Az uralkodó szélirány egész éven át nyugati, északnyugati, de főleg télen gyakori az északkeleti és a déli szél is.

11 A síkvidéki homokterületeken a tavaszi erős szél — amikor még nincs növénytakaró a földeken — könnyen elhordja a homokot, továbbá veszendőbe mehet a télen tárolt talajnedvesség is. A későbbi hónapok során a szelektől hurcolt homokszemek verése a fő veszély a növényzetre. A napsütéses órák száma északról dél felé haladva 1900—2100 között mozog.

12 Az évi középhőmérséklet a hegy-és dombvidéki területeken a 7,5—9,5 fokot, a síkvidéken a 10 fokot éri el. A hegyvidék évente 600—800 mm, az egyéb helyek 500—600 mm csapadékot kapnak. Az előbbiekben vázolt természeti feltételek határozták meg döntően a művelési ágak kialakítását a megyében. Pest megye és az országos adatok között az arányokat nézve csak kis eltérések voltak. A megyében valamivel kisebb volt a szántó és a legelő, viszont — a hegyvidéki területek miatt — az erdő és a — terjedelmes homoki ültetvények következtében — a szőlő aránya több volt. Az időbeli változás szintén nem tükröz nagy változásokat: 1935 — 1949 között valamelyest növekedett a kert, gyümölcs, a szőlő, az erdő és a művelés alól kivont terület a szántó, a rét és a legelő rovására. Összességében kevéssé az intenzitás felé változtak az arányok. Pest megye területének megoszlása művelési ágak szerint 1935-ben és 1949-ben

13 (k.hold) 1935 1949 Művelési ág terület •/. terület % országos adatok Szántó 639 985 56,9 610 143 54,5 59,2 Kert, gyümölcsös 17 361 1,5 24 411 2,2 1,6 Szőlő 50 488 4,5 56 806 5,1 2,5 Rét 83 695 7,4 74 619 6,7 6,6 Legelő 104 055 9,2 90 396 8,1 9,8 Erdő 159 490 14,2 169 857 15,2 12,5 Nádas 4 856 0,4 4 608 0,4 0,3 Művelés alól 66 718 5,9 87 737 7,8 7,5 kivett terület összesen: 1 126 648 100,0 1 118 577 100,0 100,0 A művelési ágak arányainak térbeli változatossága jól jelzi a megye morfológiai és talajminőségi viszonyait. A hegyvidéki területek meghatározó művelési ága az erdőgazdálkodás. Összefüggő erdőség van a Börzsöny, a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Budai-hegység és a Cserhát területén. A magas erdősültség miatt ezeken s 503