Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

26. PML. PPSK. vm. Törvh. Biz. alispáni iratok 39928/1941. sz. 27. U.o. 28. Évkönyv I. 1928. 19-20. old. 29. Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége - Pest megye 1919-1920. Pest Megyei Levéltári Füzetek, 8. sz. Bp. 1985. 55-153. old. 30. Vigh Károly: Vörös Pest Vármegye. Bp. 1979. 194. old. 31. Hivatalos Közlöny. 1922. 20. sz. Itt kell megjegyeznünk, hogy az előbbiekben ismertetett, az 1920-ban megalkotott, a pestvármegyei szabadoktatási bizottságot létrehozó megyei statútum már szinte szórói-szóra megfogalmazta mindazt, amit ez a szabályozás az indoklási részeiben ismertet. Nyilvánvaló, hogy a megyei statútum mintául szolgált a VKM-nek. 32. Pestvármegyei Népművelés. 1929., 2. sz. és 1933., 2. sz. 33. Pestvármegyei Népművelés. 1936. 4. sz. 34. Hivatalos Közlöny. 1922. 21. sz. 35. Tulajdonképpen az előzőekben ismertetett VKM. 123.500/1922.III/b. sz. rendelet is értelmezhető így — a kettő együtt alkot egy egészet. 36. Bővebben: Nóvák József: Törekvések a magyar népművelési törvény megalkotására. Népművelési Értesítő, 1967. 4. sz. 37. Törvényhatóságonként eltérő összegeket fordítottak a népművelésre, általában az évi egyenes adó 1 — 6%-át. Az összeget a városi és a községi költségvetésben meg is tervezték. 38. Meznerics —Torday: i. m. 3 — 4. old. és 404. old. 39. Magyary—Mártonffy —Máté —Némethy: A magyar közigazgatás tükre. Közigazgatásunk ügyei és eljáró szervei. Bp. 1932. 690. old. 40. A teljes szöveg megtalálható: Évkönyv I. 1928. 17 — 19. old. 41. PML.PPSK.vm. Törvh.Biz. alispáni kig. iratok 39928/1941. sz. 42. A meg nem határozott létszám a vármegyének kedvezett, mert a székházban dolgozó tisztikar és néhány, a vármegyéhez húzó tag jelenlétében már dönteni lehetett; a jóval az egynegyed létszám fölötti megjelenés esetén pedig a megyeiek eleve számbeli fölénybe kerültek. 43. VHL. 1923. 231. old. 44. Az elnevezés néha módosult. A „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága" „Pestvármegyei Népművelési Bizottság", Pestvármegyei Központi Népművelési Bizottság névváltozatok is ismertek. 45. A vármegyében ekkor még működött az újpesti, a kiskunhalasi, a kecskeméti és a ceglédi tanfelügyelőségi kirendeltség. 46. Katona Géza: im. 9 —11. old. 47. PML. PPSK. vm. Törvh. Biz. alispáni kig. iratok 30322/1923. sz. 48. VHL. 1923. 669. old. 49. VHL. 1923. 709. old. (100 ezer koronától 2,5 millió koronáig állapította meg a lakosság száma alapján az alispán a hozzájárulás mértékét.) 50. A Faluszövetség 1923. szeptember 30-án alakult meg. Bővebben: Kiss Jenő: Gazdakörök és olvasókörök a két világháború között. Népművelési Értesítő. 1963. 3. sz. 51. VHL. 1923. 235. old. 52. Elkeseredett szülő, amiért a munkából gyermekét elvonták, a tanítóra támadt — a tanító rálőtt. Tápiógyörgye Levente Egyesületének Évkönyve 1920—1928. Kézirat. 34. old. (A kézirat Faragó Béla ny. ált. isk. igazgató, tápiógyörgyei lakos tulajdonában van.) 53. Hivatalos Közlöny 1921. 15. sz. és 1922. 10. sz. 54. Hivatalos Közlöny 1926. 7. sz. 55. Évkönyv I. 1928. 37. old. 56. U.o. 61-63. o. 57. In: Pest megye 15 éve. Szerkesztette: Csekő Ágoston-Lévai Imre. Bp. 1960. 67-68. old. 58. Évkönyv I. 1928. 64. old. 59. U.o. 65. old. 60. U.o. 66-67. old. 61. U.o. 63. old. 62. U.o. 60-61. old. 63. U.o. 61. old. 64. Névelős Gyula 1936 végén vált meg „önként" a népművelési ügyosztály vezetésétől — nyugalomba vonult. Kitűnő zenész, jó festő és szobrász is volt. E munka írója képzőművészeti alkotásait látta fiának, Névelős Ágostonnak a lakásán. 65. Évkönyv I. 1928. 19-20. old. 66. Népművelési Tájékoztató. Bp. 1925. 496 •