Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

JEGYZETEK 1. H. Sas Judit: A magyar népművelés története 1920-1948 Bp. 1963. 2. Tar Károly: A magyar népművelés története — szöveggyűjtemény. Ep. 1965, 3. Többek között várat még magára Klebelsberg Kunó munkásságának átfogó értékelése is. Idézünk az MTA elnökségének 1967. december 19-i ülésén elhangzottakból: „Éppen csak, hogy megindult az eszmetörténet, a politikai gondolkodás történetének kidolgozása, Szekfű és Klebelsberg gondolatrendszerének elemzése..." (Magyar Tudomány 1968. 3.sz.l36.old.). Az eddig napvilágot látott csekély számú tanulmány (pl. Balogh Sándor: Klebelsberg „Neonacionalizmusa", Valóság, 1959.3.sz.; Simon Gyula: Neveléspolitikai dokumentumok, 1919—1945. Bp. 1959.; Tar Károly: Klebelsberg Kunó neonacionalista neveléspolitikája, Acta Pedagogica Debrecina 1963.) a filozófia és a neveléstörténet kérdéseivel közelít Klebelsberg neonacionalizmusához, és legfeljebb csak gyakorlati iskolapolitikájának elemzéséig jut el — holott a neonacionalizmusnak, mint nemzetnevelésnek a közművelődés, a népművelés is szerves része volt. Népműveléstörténet-írásunk nem nélkülözheti történettudományunk új eredményeit. A korszerű értékelés jó példáját adja Glatz Ferenc: „Klebelsberg tudománypolitikai programja, és a magyar történettudomány" (Századok, 1969. 5—6. sz.) cmű tanulmányában. Több, mint tíz éve jelent meg Balogh Istvánnak: A parasztság művelődése a két világháború között c. munkája (Ért. a tört.tud.köréből 66.sz.Bp

. 1973.) A szerző az átfogó elemzést adó műben többek között elsőként szól a hazai népfőiskola mozgalom társadalmi gyökereiről. Az állami népművelési bizottságok munkájáról, illetve szervezetéről azonban nem ír. 4. Magyarország Története, VIII. kötet, Bp.1976.1333.old

. 5. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. Bp. 1986.1 — Ill.k. 6. Marxot idézi Berend T. Iván: „A történelem, mint tudományos disciplina..." Valóság. 1976.3.sz.5.old. 7. Például: a Pestvármegyei népművelési bizottság irattára bombatalálatot kapott. Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban PML) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága (a továbbiakban PPSK.vm. Iskk.Népm.Biz.) iratai 1/1945. 8. Bélay Vilmos: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (repertórium). Levéltárak Országos Központja. 1963. 4. old. 9. Az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottságát például, mint létező testületet szerepelteti, holott az sohasem működött. Sas Judit: im. 32. old. 10. A szerző egyik később megjelent tanulmányában már levéltári forrásokat is felhasznált. Sas Judit: A magyar népfőiskolák története. Népművelési Értesítő, 1965. 3 — 4. sz. 11. Tar Károly: im.24. old. 12. Bővebben: Durkó Mátyás-Tar Károly: A népművelés fogalma. Népművelési Értesítő 1966. 2. és 3. sz. (A tanulmány összefoglalja és elemzi a népművelésről 1920—1945 között keletkezett nézeteket.) 13. Szabó István: A magyarság életrajza: Bp. é.n. 6. old. 14. 1945 előttről csak három, jelentéktelen ügyirat maradt meg. 15. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja (továbbiakban VHL). Az 1920-1944 között megjelent számokat néztük át. 16. PPSK. vm. Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának Évkönyve I.k.1928., II.k.1929. Szerkesztette: Bocsánczy Lukács. A gazdasági válság miatt az évkönyv 1929 után nem jelent meg. (A továbbiakban Évkönyv I., és II.) 17. 1945 után ezek a magánkézben levő iratok elkallódtak. Az újabban megjelenő megyei helytörténeti munkák népművelésről szóló fejezetei ezért hézagosak. 18. PML Nagykőrös város Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának iratai 1924—1936. 19. Katona Géza: Népművelési Útmutató. Bp. 1942. 20. Katona Gézát a VKM kérte fel munkája megírására. Amit elmond, az a 30-as évek elejének gyakorlatát tükrözi. 21. Huszár Károly: A felnőttek oktatásának jövő irányelvei. Néptanítók Lapja. 1919. 39—44.sz. 22. Simon Gyula: Neveléspolitikai dokumentumok az ellenforradalmi rendszer időszakából 1919-1945., Bp. 1959. 45. old. 23. Erről bővebben: Heksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Bp. 1969. 24. VHL. 1920. 185. old. 25. Meznerics Iván-Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867—1937. Bp. 1937. 289. old. 495