Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között

A megyei szabadoktatási bizottság felállítása és annak előzményei A Tanácsköztársaság leverése után létrejött és egymást gyors tempóban felváltó kormányok kultuszminisztereinek (Imre Sándor, Huszár Károly, Haller István, Vass József) a rendszer belső, átmeneti ingatag volta és nehéz pénzügyi helyzete miatt nem volt módjuk arra, hogy átfogó művelődéspolitikai rendszert dolgozzanak ki, illetve, hogy annak megvalósításához hozzáfogjanak. Nevelési céljaikat csak tételszerűen fogalmazták meg.

21 A húszas évek elejére voltaképpen két, azonos célú, de a megoldást illetően egymástól eltérő neveléspolitikai irányzat bontakozott ki: a keresztény nemzeti gondolat és az Imre Sándor féle nemzetnevelés irányzata. Simon Gyula helyesen mutatott rá arra,

22 hogy a keresztény nemzeti gondolat hirdetői voltaképpen a reakciót képviselték, még a liberálisok demokratizmusát is sokalták és tagadták. A nemzetnevelés hívei ugyanakkor nem zárkóztak el teljesen a szociális és a művelődési reformok elöl, és a nemzetiségi kérdésben is tárgyilagosabbak voltak. A Bethlen kormány átmeneti sikereket hozó belpolitikája, gazdaságpolitikája nyomán kibontakozó légkörben a nemzetnevelés irányzata jutott erőteljesebben szóhoz, és meghatározta többek között a kibontakozó állami, hivatalos népművelés alapvonásait is. A nemzetnevelés irányzata a harmincas évek elejéig egyértelműen tudta tartani pozícióit a keresztény nemzeti gondolat egyre sovinisztább, az antiszemitizmust mind erőteljesebben hirdető híveivel szemben. A népművelésben a nemzetnevelés gondolatának fokozotabb térhódítása Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tevékenységéhez kapcsolódik. Nevéhez és munkatársai nevéhez fűződik az állami népművelési irányítóhálózat kiépítése. A neonacionalista eszmerendszer pedagógiai konzekvenciái Imre Sándor nemzetnevelési koncepciójának a talaján születtek meg. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy a miniszter Imre Sándort tanácsköztársasági „múltja" miatt rövid időn belül félreállította.

23 Természetesen nem a semmiből teremtették az újat, a népművelésnek, a népművelés hivatali és intézményhálózatának megvoltak az előzményei. Az 1911-ben létrehozott Országos Szabadoktatási Tanácsot 1917-ben újjáalakították, illetve átszervezték. A Tanács mandátuma 1920 végén lejárt, és az éppen hivatalába lépő Vass József kultuszminiszter azt nem hosszabbította meg. Ennek ellenére a Tanács még egy ideig a hivatalában maradt. Előzőleg a VKM a 201. 537—1919. sz. rendeletével a törvényhatóságokat megyei, városi szabadoktatási bizottságok felállítására kötelezte. Ennek a rendeletnek a vármegyék sorban eleget tettek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége 1920. november 30-án tartott rendes törvényhatósági bizottsági közgyűlésen 2148/1920. sz. határozatával szabályrendeletet fogadott el a vármegyei tankerületi központi szabadoktatási bizottság megalakításáról és annak feladatairól.

24 A szabadoktatási bizottságok megalakulásával kapcsolatban röviden két dologra érdemes felfigyelnünk. A bizottságok munkája a korabeli népművelésnek csak néhány területére terjedt ki. A szervezetek elsősorban a szabadoktatást, a népszerű tudományos ismeretterjesztést gondozták. A népművelés egyéb ága látókörükön kívül esett, tehát már megalakulásuk pillanatában sem feleltek meg a kor követelményének. A másik dolog: a szabadoktatási bizottságokat életrehívó utasítás jogi szempontból nem volt egyértelmű. Miniszteri rendelettel utasították ugyanis a működésükben törvénnyel szabályozott vármegyéket, tvhj. városokat a testü460