Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

I. A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁR A FEUDALIZMUS KORÁBAN a) A megyei archívum a XVII. században A kezdetben csak a király személye körül kifejlődő írásbeliség a XIV. században a vármegyei önkormányzatoknál is kezdett általánossá válni. 1 A megszilárduló megyei autonómiának kiterjedt feladatköre és állandó szervezete volt, de az ok­levelek megőrzésére kevés gondot fordítottak. Ennek oka, hogy az oklevelek elsődlegesen a feudális földtulajdon bizonyításának eszközei, és mivel a megyei ön­kormányzati szervek saját birtokkal nem rendelkeztek, jó ideig nem tartották szükségesnek megőrizni okleveleiket. 2 Annál nagyobb gondot fordítottak azonban a saját tevékenységüket rögzítő nyilvántartások vezetésére és megőrzésére. A leg­korábban vezetett nyilvántartások a megyei igazságszolgáltatással kapcsolatosak: a perbeli mulasztások miatt kirótt bírságok jegyzéke, és a gonosztevők, tolvajok, gyilkosok különféle lajstromai. 3 A vármegyei szervezet kialakulása és megszilárdulása idején a vármegye leg­főbb irányítója az universitas nobilium. E testület legfőbb igazgatási szerve az előbb felsőbb engedélyre, később saját hatáskörében is mind gyakrabban összehívott generalis congregatio — a közigazgatási-politikai ügyek fóruma — és a sedes iudiciaria — vagy sedria — az igazságszolgáltatás fóruma. Gyakorlatilag mindent ezeken a fórumokon intéztek, de jellemző, hogy az iratanyagaik nem határolódtak el. Ezekből a gyűlésekből kikerült oklevelek, kiadványok, később jegyzőkönyvek és iratok tükrözik a leginkább a megyeszervezet életét és működését. 4 A vármegyei jegyzőkönyvek legrégibb darabjai azok a XIV. századi „regist­rumok", amelyeket a különféle perek során vettek fel. A későbbiekben is az igazságszolgáltatással kapcsolatos írásos rögzítések a legjelentősebbek: birtok­vagy határsértések, személyek elleni hatalmaskodások, perbeidézések, és különféle ítéletek. 5 Ezekben a „protocollumokban" rögzítették az országos politikai esemé­nyekhez kapcsolódó bejegyzéseket, a katonai ügyekkel kapcsolatos adatokat és a különféle taxákat, statútumokat is. Pest-Pilis-Solt megyének a székhelye a török idők előtt Buda volt. Buda el­foglalása után Pest kezdett azzá válni, de az ország három részre szakadásával a megyének nem vojt állandó székhelye. 6 Az általános közgyűléseket (generális congregatio) és a törvényszéki üléseket (sedria) a szomszédos Nógrád megye különböző helyein tartották a mindenkori hadiszerencsétől függően. A megye iratait a főispán, majd az alispán többnyire saját, családi irataival együtt őrizte, Bár hivatali tisztségük megszűnte után kötelességük lett volna azokat az új tiszt­viselőnek átadni, ezt azonban többnyire elmulasztották. Ezért olyan „gazdagok" a középkori családi levéltárak a közigazgatási levéltárak anyagával szemben. 7 Az 1550. évi 62. te. elrendelte, hogy a megyék hivatalos pecsétet használjanak, amelyet a jegyző őrizzen. A jegyző ettől az időtől kezdve állandó, választott tiszta viselő, 8 akinek egyik feladata a vármegye iratainak előkészítése a közgyűlésre, illetőleg a különböző üléseken a jegyzőkönyvek vezetése, Mivel azonban az ülések színhelyei változtak, „..., az örökös hurcolás ítélŐszékről ítélőszékre: az ide-oda szállítás egyik jegyzői levelesládából a másikba: egy kis felületesség az elhelyezés­44

Next

/
Thumbnails
Contents