Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után
panaszra jött hozzám, hogy az óvónő neki azt mondta, hogy a vallás nem iskolába való ..."„... templomba nem járt". Több, mint két év után — 1921. dec. 27-én — kapta kézhez a miniszter döntését a közigazgatási bizottságon keresztül: „... fegyelmi vétség vádja alól felmentette". 33 Nem kaphatott ilyen kedvező dötnést Gróf József Szigetbecse község tanítója: „... nevezett a kommunizmus mellett izgatott és gyűléseket tartott... A kommunista mozgalom fokozott támogatásával alaposan vádolható". 34 Hellerné Lövi Szidónia újpesti tanítónő ellen érdemben csak „blankettavádakat" tudtak emelni, olyanokat, „... melyek a határozat blankettaszövegébe vannak felvéve, amelyek tehát az általános, úgynevezett sablon vádak ..." A minisztériumban nem nagyon örülhettek megállapításának: „Én nem tettem ugyanis egyebet, mint hogy végrehajtottam a kapott parancsokat, amit megtett a kommün ideje alatt tényleg működött valamennyi köztisztviselő a minisztériumoktól lefelé az utolsó közhivatalig ..." 1921. május 26-ig — ártatlansága ellenére be kellett érnie fizetése harmadával, s a létbizonytalansággal. A P-P-S-K vármegyei közigazgatási bizottságnak volt egy stencilezett kivitelezésű határozata a fegyelmi vizsgálat elrendelésére, ami összesen 2,5 sor terjedelmű pontozott részt tartalmazott a „konkrét" vádak bejegyzésére. Az „általános" vádak: „... a kommunista uralom alatt kommunista elveket vallott ... s általában olyan magatartást tanúsított, oly szellemben tanított, nevelt és működött ... " 35 eleve a nyomtatvány szerepét betöltő „stencilre" írták. Ezek jelentették a „blankettaszöveget" vagy „blankettavádakat". Ilyen „nyomtattványon" kapta meg a határozatot Hellerné is. Hoffmann Béláné csepeli tanítónő több, mint egy évig nélkülözött 3 gyermekével azért, mert „... a hazaszeretetet és a szocialista eszme összeegyeztethető fogalmak. .." szellemében tanított a Tanácsköztársaság idején. Ügye annak ellenére sem nyert gyorsabb megoldást, hogy Hoffmann Béláné 1919. okt. 20-án megírta a miniszternek: „... vádaskodásra rendelte el a közigazgatási bizottság ... a fegyelmi eljárást, s ezzel együtt fizetésem letiltását is ... " 36 A monori állami iskolák gondnoksága 1919. aug. 28-i ülésén Mandics Marinon kívül még több tanító és tanítónő ügyében is határozott. 37 1. István Albert tanító: „Szakszervezeti elnöki minőségben, úgy helyben mint a vidéki községekben a tanítóság körében politikai agitációt fejtett ki, melyekben az előző törvényes rendet, intézményeket, ezeknek vezetőit lekicsinyelte és becsmérelte. Ezirányú szereplése révén munkástanácstaggá választatván meg, mint ilyen az állami iskolák ügyvitelét önkényesen magához ragadta. Az áll. isk. gondnokságot megszűntnek jelentvén ki, előbb úgynevezett iskolatanácsot, később művelődési osztályt alakított s ezeknek elnökévé választatta magát. ... Hazát és nemzetet nem ismert". 2. Istvánná Molnár Anna tanítónő: „Férje elveinek követője, magatartásával mindenben azonosította magát. Többek között a tanítók átképző tanfolyamán a meg nem jelenő kartársak ellenőrzését is eszközölte." 3. Hoffmann Richárd tanító: a tanítók szakszervezetének helyi titkára. „Május 1-én a városháza előtt ezrek jelenlétében, — a vörös ünnepélyen saját szerzeményű izgató szavalatot adott elő a kommunista érzelmeiről számos esetben tett színvallást, ... Midőn pedig a hazafiasán érző és gondolkodó tanfolyamhallgatók titkos örömüknek adtak kifejezést a harctéri helyzet változása miatt, — ekként kiáltott fel: „Ne csillogjonak a szemek, mert nem jön már el az az idő". „Még jönni fog, még jönni kell." Elemi iskolába járó gyermeke egy napon 435