Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

panaszra jött hozzám, hogy az óvónő neki azt mondta, hogy a vallás nem iskolába való ..."„... templomba nem járt". Több, mint két év után — 1921. dec. 27-én — kapta kézhez a miniszter döntését a közigazgatási bizottságon keresztül: „... fe­gyelmi vétség vádja alól felmentette". 33 Nem kaphatott ilyen kedvező dötnést Gróf József Szigetbecse község tanítója: „... nevezett a kommunizmus mellett izgatott és gyűléseket tartott... A kommunista mozgalom fokozott támogatásával alaposan vádolható". 34 Hellerné Lövi Szidónia újpesti tanítónő ellen érdemben csak „blankettaváda­kat" tudtak emelni, olyanokat, „... melyek a határozat blankettaszövegébe vannak felvéve, amelyek tehát az általános, úgynevezett sablon vádak ..." A miniszté­riumban nem nagyon örülhettek megállapításának: „Én nem tettem ugyanis egyebet, mint hogy végrehajtottam a kapott parancsokat, amit megtett a kommün ideje alatt tényleg működött valamennyi köztisztviselő a minisztériumoktól lefelé az utolsó közhivatalig ..." 1921. május 26-ig — ártatlansága ellenére be kellett érnie fizetése harmadával, s a létbizonytalansággal. A P-P-S-K vármegyei közigaz­gatási bizottságnak volt egy stencilezett kivitelezésű határozata a fegyelmi vizs­gálat elrendelésére, ami összesen 2,5 sor terjedelmű pontozott részt tartalmazott a „konkrét" vádak bejegyzésére. Az „általános" vádak: „... a kommunista uralom alatt kommunista elveket vallott ... s általában olyan magatartást tanúsított, oly szellemben tanított, nevelt és működött ... " 35 eleve a nyomtatvány szerepét betöltő „stencilre" írták. Ezek jelentették a „blankettaszöveget" vagy „blanketta­vádakat". Ilyen „nyomtattványon" kapta meg a határozatot Hellerné is. Hoffmann Béláné csepeli tanítónő több, mint egy évig nélkülözött 3 gyermeké­vel azért, mert „... a hazaszeretetet és a szocialista eszme összeegyeztethető fogal­mak. .." szellemében tanított a Tanácsköztársaság idején. Ügye annak ellenére sem nyert gyorsabb megoldást, hogy Hoffmann Béláné 1919. okt. 20-án megírta a miniszternek: „... vádaskodásra rendelte el a közigazgatási bizottság ... a fegyelmi eljárást, s ezzel együtt fizetésem letiltását is ... " 36 A monori állami iskolák gondnoksága 1919. aug. 28-i ülésén Mandics Mari­non kívül még több tanító és tanítónő ügyében is határozott. 37 1. István Albert tanító: „Szakszervezeti elnöki minőségben, úgy helyben mint a vidéki községekben a tanítóság körében politikai agitációt fejtett ki, melyekben az előző törvényes rendet, intézményeket, ezeknek vezetőit lekicsinyelte és becs­mérelte. Ezirányú szereplése révén munkástanácstaggá választatván meg, mint ilyen az állami iskolák ügyvitelét önkényesen magához ragadta. Az áll. isk. gond­nokságot megszűntnek jelentvén ki, előbb úgynevezett iskolatanácsot, később művelődési osztályt alakított s ezeknek elnökévé választatta magát. ... Hazát és nemzetet nem ismert". 2. Istvánná Molnár Anna tanítónő: „Férje elveinek követője, magatartásával mindenben azonosította magát. Többek között a tanítók átképző tanfolyamán a meg nem jelenő kartársak ellenőrzését is eszközölte." 3. Hoffmann Richárd tanító: a tanítók szakszervezetének helyi titkára. „Május 1-én a városháza előtt ezrek jelenlétében, — a vörös ünnepélyen saját szerzeményű izgató szavalatot adott elő a kommunista érzelmeiről számos esetben tett színvallást, ... Midőn pedig a hazafiasán érző és gondolkodó tanfolyamhall­gatók titkos örömüknek adtak kifejezést a harctéri helyzet változása miatt, — ekként kiáltott fel: „Ne csillogjonak a szemek, mert nem jön már el az az idő". „Még jönni fog, még jönni kell." Elemi iskolába járó gyermeke egy napon 435

Next

/
Thumbnails
Contents