Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

Tiov. 30-án nem kis bátorságról tanúskodva írta a vármegyei közig, bizottságnak

1 „Több tanítótársam vett részt, hasonló mozgalomban, mégis a hajuk szála sem görbült meg. Mások a legnagyobb vörösök voltak, mint sok más ébredő magyar s most a legvéresebb fehérnek mutatkoznak ... "

12 Lenkei Győző vecsési állami elemi iskolai tanító fegyelmi vizsgálatát és felfüggesztését kimondó határozat szerint: „... a proletárdiktatúra idején hazafiatlan magatartást tanúsított, mindent elkövetett, hogy a tanítók hazafias szellemét bontsa, tanítótestületi ülésen kijelentette, hogy az átképző tanfolyam végén csak a hazafias, ellenforradalmár tanítók fognak vizsgát tenni."

13 1920 júliusában az ügyészség vádat emelt ellene, mert 1919. júliusában tartott tantestületi ülésen, 30—32 főnyi hallgatóság előtt a következő kijelentéseket tette: „Növendékeinket jó proletárokká kell nevelnünk, mert csak így leszünk méltók a proletárdiktatúra javaira." Lenkey Győzőt ezért a bíróság először félév börtönre ítélte, majd felmentette. Lenkey Győző tanító saját ügyének kedvező elbírálása érdekében fontos dokumentumot „tett az asztalra": „Jegyzői szakszervezet útján belügyi Nép biztossághoz beterjesztve 1919. július hó 14-én. ... Vecsés község munkástanácsa f. évi július hó elsején 8 közigazgatási tisztviselőt bocsátott el. Boross Imre jegyzőt, aki június hó 14-e óta katonai szolgálatot teljesít, Doby József közig, tisztviselőt, Truszka Ágoston jegyzőt... Mindháromukat azért, mert aVecsésen f. év május hó 30-án állítólag lefolyt forradalmi pucsban szerepük volt. ... dacára a forradalmi törvényszék felmentő ítéletének, amint ezt a csatolt kiértesítések igazolják, azzal, hogy ők nem mentik fel ezeket. ... Ismeri az ítéletet hozó munkástanács összetételét, amely a legnagyobb fokú terrorral választatván meg, egyáltalában nincs hívatva a községet képviselni. De nem képviseli fenti ítélet magának a munkástanácsnak sem az akaratát, mert annak meghozatalában összesen három, de főképpen egy tag erőszakoskodott és aláírását az intézőbizottság elnöke a leghatározottabban megtagadta. ... Vecsés, 1919. július hó 13-án. Elvtársi tisztelettel: Lenkey titkár." A forradalmi törvényszék felmentő ítélete ellenére a vecsési ellenforradalmi szervezkedésnek lehetett „némi" alapja, mert Lenkey tanító ellen 1919. október hó 28-án írásban tettek bejelentést „nem kicsinyke" váddal: „Alulírt igazgatót, ki bizalmas beszélgetés során a proletár diktatúra ellen beszélt s az itteni «llenforradalmi szervezkedést is vázolta, Szarka Géza tanító figyelmeztette arra, hogy Lenkey előtt ne beszéljen ilyen bizalmas hangon, mert esetleg visszaél a bizalommal." Az már biztos, hogy egy féltucat ember tudott a május végi ellenforradalmi szervezkedésről. Boross Imre jegyzőnek „fontos oka" lehetett a katonáskodásra, ha a Vörös Hadseregbe menekült, amit bizonyít az is, hogy a „nemlétező" ellenforradalmi szervezkedők valahogyan mégis csak léteztek, mert Lenkey Győző tanítót — félév börtönben eltöltött idejének dacára — 1923. január 24-én a miniszterrel visszahelyeztették eredeti állásába: Begedi Béla dunavecsei tanító ügyében 1919. aug. hó 18-án felvett jegyzőkönyvből : Dr Háfer Ferenc szolgabíró: „A dunavecsei párt és szakszervezetnek titkára, szervezetek működésének vezetője ..." ifj. Faragó László gazdálkodó: „... A júniusi ellenforradalom leverése után azt mondta, hogy akik abban részt vettek és elszöktek, el kell kobozni ruháit és az egész vagyonát..." Jávor Gábor kocsmáros: „... nagy tevékenységet fejtett ki a kommunizmus megerősödésében." 427