Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

A gyárszemle ívek az iparhatóság jelentésének kíséretében a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnak lettek megküldve. Az iparhatósági megbízottak rendszeresen (negyedévenként) közös ülést tar­tottak, ahol a résztvevők beszámoltak tapasztalataikról. Az itt felvett jegyzőköny­vet az iparhatóság útján a minisztériumnak felterjesztették. 40 Az iparhatósági megbízottak javaslataikkal közvetlenül is megkereshették a minisztériumot, ha azokkal az első fokú iparhatóság nem foglalkozott. Az eddigiekből kitűnik, hogy az iparigazgatásban az első fokon a munka nagy része az iparhatósági megbízottakra hárult. Ők végezték el azokat a feladatokat, melyekre az iparhatóságnak egyéb teendői miatt ideje sem lett volna, vagy úgy is szakértőket kellett volna igénybe vennie az elintézésükhöz. 41 Miként az első fokú iparhatóságot az iparhatósági megbízottak, úgy a má­sodfokút az ipartanács segítette munkájában. Minden törvényhatóság köteles volt ipartanácsot alakítani. 42 Ennek feladata volt véleményt adni mindazon iparügyi kérdésekben, melyekben a másodfokú iparhatóság hozzá fordult. Tagjait a köz­igazgatási bizottság és az illető kereskedelmi és iparkamara választotta (mindegyik kettőt-kettőt) a törvényhatóság területén lakó iparosok és kereskedők közül. Ezen kívül még 2-2 póttagot is választottak. A törvényhatósági ipartanács elnöke az alispán, illetve a polgármester volt, jegyzője pedig a törvényhatóság által kiren­delt hivatalnok. Az ipartanács tagjait egy évre választották, mégpedig október 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra. A választást itt sem lehetett visszautasítani. Pest megyében az ipartörvény hatályba lépte után néhány nappal, a közigaz­gatási bizottság 1884. október 9-én tartott ülésén választották meg az ipartanács tagjait. A választás titkos volt. Az ipartanács rendes tagja lett Javoritzky Ferenc szitás mester, az újpesti ipartársulat elnöke és Zwick János kádár mester, soroksári lakos. Póttagok lettek: Handl Kálmán váci és Paholszky József promontori (buda­foki) kereskedők. A kamara részéről rendes tagnak Wolfner Lajos újpesti és Reitter István váci iparosokat, póttagnak Reiser László váci és Ungvári Ferenc ceglédi iparosokat választották meg. 43 Az iparhatóságok feladata néhány új vo­nással bővült 1884 után. Ekkor intézkedtek a munkakönyvek bevezetéséről is. Az ipartörvény indoklása szerint erre azért került sor, mert „általános a panasz a fegyelmetlenség ellen." 44 A munkakönyvek kiállítása az első fokú iparhatóság feladata volt. A törvény szabályozta a munkakönyvek kiadásának, kezelésének és pótlásának módozatait. A kiállítás egységes megvalósításáról a törvény végrehajtá­sára kiadott rendelet intézkedett. 45 Ha egy segéd munkakönyv nélkül dolgozott, az kihágásnak minősült és bün­tetést vont maga után. Ebben az esetben a felelős elsősorban a munkaadó volt. 48 A munkakönyvekről a kiállító iparhatóság pontos jegyzéket tartozott vezetni. Az iparhatóságok ezen kívül más nyilvántartásokat is vezettek. Ilyen volt az iparlajstrom, tanonclajstrom és segédekről, illetve gyári munkásokról vezetett nyil­vántartás. Az iparlajstromba minden iparbejelentés és telepengedély bekerült. Az iparlajstromból a könnyebb kezelhetőség biztosítására többféle készült: A jelű: a képesítéshez kötött iparosokról B jelű: az engedélyhez kötött iparosokról C jelű: a gyárosokról D jelű: a kereskedőkről E jelű: egyéb iparosokról. 408

Next

/
Thumbnails
Contents