Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében
írja a levéltári anyag fogalmát; meghatározza a levéltári anyag védelmi körét és eszközeit; szabályozza a szervek iratkezelését, valamint a levéltári anyag védelmének hatáskörét, szervezetét és a levéltárak ilyen irányú munkáját. 52 , A törvényerejű rendelet megteremtette a korszerű, az ügyviteli és a levéltári érdekeket egyformán figyelembe vevó' irattárügy alapjait. Tudományos intézményekké nyilvánította a levéltárakat, meghatározta a különböző levéltár típusok illetékességét és feladatait. E szerint a levéltár igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény. Átveszi, szakszerűen kezeli és biztonságosan őrzi a levéltári anyagot. Tudományos igényű rendszerezés, nyilvántartás, segédletek készítése útján a kutatásra alkalmassá teszi, ennek feltételeit biztosítja. Tudományos kutatásokat végez a tudományoknak, elsősorban a történettudománynak a levéltári anyag használatát elősegítő ágaiban és a kutatás eredményeit közzéteszi (beleértve a helytörténetet is). Ellenőrzi az iratkezelési rendet és a selejtezést. Ellenőrzést gyakorol a védett levéltári anyag felett. A közművelő tevékenységet a saját eszközeivel segíti. 53 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a 30/1969. korm. rendelet mellékleteként irányelveket tettek közzé az iratkezelés szabályozásáról. E szerint minden állami szervnek, szövetkezetnek, társadalmi szervezetnek és más jogi személynek iratkezelési szabályzatot és irattári tervet kell készítenie és ennek alapján megszerveznie az iratkezelését. Az irattári terv tételei az őrzési időt, illetve nem selejtezhető iratoknál a levéltárba adás idejét is feltüntetik. 54 Mindmáig nem tekinthető azonban megnyugtatóan megoldottnak a gyűjtőterület rendszeres ellenőrzése. A levéltárak dolgozói ötévenként legfeljebb egyszer jutnak el a szervek többségéhez. Az iratkezelés, az irattárak hiányosságai, elhanyagoltsága, a levéltárakra is hátrányosan hat, mert a színvonalas levéltári munka alapja éppen a korszerű iratkezelés és irattár lenne. Mindebben nem segít az sem, hogy a Levéltári Szemlében 1970-ben megjelent cikk a levéltári tvr.-ben foglalt kötelezettségek megszegését szabálysértésnek minősítette és a szankcionálást helyezte kilátásba. 55 A magyar levéltárügy legnagyobb eredménye, hogy az archiválási kötelezettséget valamennyi közigazgatási, igazságszolgáltatási és szakigazgatási szervre, intézményre, testületre, gazdasági szervre kiterjesztette. Ez viszont gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a levéltárakat. Az iratkezelés ellenőrzését, felügyeletét olyan szintre kell tenni, amit a levéltárak megnyugtatóan el tudnak végezni. 56 Ugyanakkor gondolnunk kell arra is, hogy a levéltári elmélet a történettudomány része. Tekintélye, megbecsültsége, színvonala a felszabadulás előtt magas volt, talán mert nem vált ki a történettudomány kebeléből, sőt a levéltártant a történelem segédtudományai közé sorolták. A levéltáros nem válhat csak iratkezelési szabályzatokat vagy leltárakat készítő hivatalnokká. Gondolnunk kell arra is, hogy a magyar közigazgatás egyre inkább a „város és környéke" irányába halad, sőt a helytörténet is ehhez kezd igazodni. A fióklevéltárak létesítése, amelyben a 200. évfordulóját ünneplő Pest megyei Levéltár példát mutat, közelebb hozza a forrásanyagot a kutatókhoz. El kellene gondolkozni az 1950. évi államosításkor méltatlanul megszüntetett, a megyei levéltárba beolvasztott városi levéltárak feltámasztásáról is. Ezzel a magyar levéltárügy elébe mehetne a következő szabályozásnak. 40
