Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

( Az 1868-as kamarai törvény a kamarák feladatául az alábbiakat jelölte meg: — a miniszter felé javaslatokat készít a kereskedelem és ipar kérdésében; ezen ügyekben felvilágosítást és véleményt szolgáltat; a szakképzést, továbbá a kereskedelem és az ipar fejlődését elősegíti; — a kamarai kerületben adatokat gyűjt a kereskedelmi és iparstatisztikákhoz, azokat minden év végén a miniszterhez eljuttatja; — évente jelentést készít a miniszternek a kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyairól; — lajsromot vezet a kamaráknál letett árubélyegekről és mintákról.

15 Feladatukat később kiegészítették annyiban, hogy az 1884. évi ipartörvény 175. §-a értelmében a törvényhatóságok mellett létrehozott véleményező testületbe, az ipartanácsba 2—2 rendes tagot (iparost, illetve kereskedőt) és 2—2 póttagot választottak. A kamara élén elnök és két alelnök állt. Az alelnökök egyike az ipari, a másik a kereskedelmi osztályt vezette. Az elnököt és az alelnököket a kamarai tagok választották öt évre, majd a miniszter erősítette meg őket tisztségükben. A kamarák költségeihez a kerületben lakó iparosok és kereskedők is hozzájárultak. Az összeget a jövedelmi adójuk arányában állapították meg.

lfl Az eddigiekből is kitűnik, hogy a kamarák igen sokrétű feladatokat kaptak az iparigazgatás terén. Különösen így volt ez az első és főleg a második ipartörvény bevezetése után. Az első ipartörvény — mint már szó volt róla — 1872-ben lépett életbe, és gyökeresen átalakította az ipari szervezetet. Iparügyekben az alábbi hatóságok lettek illetékesek: — első fokon: — községekben a szolgabíró, — rendezett tanácsú városokban a városi tanács, — törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hivatal. — másod fokon: — törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács, — minden más városban és községben az alispán. — harmad fokon: — a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter. Az ipartörvény nagy szerepet szánt az iparigazgatásban a szolgabírói hivataloknak, a városi tanácsoknak és az alispáni hivataloknak. Szinte minden iparral kapcsolatos ügyben érdekelt volt az elsőfokú iparhatóság, ezért a szolgabírói hivatalok és a városi tanácsok munkája hirtelen megnövekedett. A másodfokú iparhatóságok inkább a törvény értelmezésében és betartatásában játszottak szerepet. Az első ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadott 3771/1872. számú miniszteri rendelet is kiemelte a törvényhatóságok felelősségét az egységes iparigazgatás bevezetése terén. A korábban meglevő iparigazgatási különbözőségek megszüntetését szolgálta a végrehajtási rendelet azon szakasza is, amely az iparügyi szabályrendeletek el393