Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében

Az 1901 :XX. törvénycikket gyors ütemben követte az ügyviteli szabályzatok megjelenése. így a vármegyei, a községi- és körjegyzői, a közigazgatási bizottsági, az árvaszéki, a községi és a járási, a pénzkezelési és számviteli, valamint a kézbesítési ügyviteli szabályzat.

37 A következő reform 1929-ben következett, amikor ez már nem volt elodázható. Az 1929 :XXX. törvénycikk szervezeti és hatásköri változásokat hozott, egységesítette az eljárást, az ügyvitelt és a fegyelmi szabályokat. Biztosította az önkormányzatok háztartásához szükséges anyagi eszközöket. Megteremtette az alsófokű közigazgatási bíráskodást. Szabályozta a tisztviselő kérdést, a szolgálati pragmatikát, a képzés és képesítés rendszerét.

38 Az 1929 :XI. törvénycikk a megyei és a városi levéltárakat, történelmi anyagukra való tekintettel, a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter alá rendelte. Az Országos Levéltár mint szakhivatal szerepelt, 1939-ben mint ilyen tett javaslatot a törvényhatósági levéltárak helyzetének a felmérésére, amelyet az Országos Levéltár 1940-1941-ben végzett el.

38 Mindezek ellenére 1945 előtt hazánkban a levéltárügyet általános érvényű rendelkezés nem szabályozta. Helyzetére a szervezeti széttagoltság és az egységes szakmai irányítás hiánya jellemző.

40 A felszabadulás utáni első levéltári törvény, az 1947 :XXI. te. lényegében már 1945 előtt, a nyugat-európai levéltári törvények ismeretében elkészült. A magyar levéltárügy polgári színezetű megreformálását célozta. 1947 július —1950 július között volt hatályban. Nem tudta az iratok sorsát hatékonyan befolyásolni. A levéltárak országos felügyelője (LOF) útján megpróbált bizonyos ellenőrzést gyakorolni a megyei, a városi és a magánlevéltárak felett. Nem szól azonban a gazdasági iratanyagról (talán ezeket a magánlevéltárak közé tette). Hibája, hogy az anyagot és nem az irányítást akarta koncentrálni. Homályos szerepet szánt a kerületi levéltáraknak, amelyek az Országos Levéltár fiókintézményei lettek volna, a területükön működő közhatóságok, közhivatalok iratainak a begyűjtésére. A törvény gondoskodott új levéltári jogszabály előkészítéséről.

41 Az 1947. évi törvény meghagyta a levéltárosképzés addigi gyakorlatát: egyetemi végzettséget, egy évi országos levéltári gyakorlatot és fogalmazói vizsga letételét írta elő. Az egykorú értékelés mégis teljes egészében a burzsoá és feudális maradványok konzerválását vetette a törvény szemére. Tragikus következményeként említette számtalan levéltár pusztulását, a levéltárosi munka stagnálását és megállapította, hogy nagyobb kárt okozott, mint a háború.

42 Új, szocialista típusú levéltárügy megteremtését célzó, általános érvényű jogszabály az 1950:XXIX. törvény. Ez a törvény indította el a magyar levéltárügyet a szocialista jellegű fejlődés útján, mint ilyen alapvető jelentőségű, határkő a magyar levéltárügy történetében. A törvény létrehozását az indokolta, hogy a társadalmi változások miatt minden addigi jogszabály elavult.

43 A törvény kimondta, hogy a közhatóságok és közhivatalok iratanyagának a fenntartásában és kezelésében a tudomány és a gyakorlat érdekeinek megfelelően kell eljárni, a történeti vagy egyéb szempontból jelentős iratok megőrzését, majd levéltárba adását biztosítani kell. Döntő fordulatot jelentett, hogy az Országos Levéltár és a területi levéltárak hálózatából központosított, egységes állami szervezet jött létre, a LOK, majd a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztály irányítása alatt. E lényeges mozzanat azonban, az 1950-es évek elejére jellemző módon, eleinte nem igen jutott bővebben kifejezésre. Az egykorú szakirodalomban 38 i < !