Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860

ket helyezték el,

71 de ő kezelte és adta ki a majorsági gazdálkodáshoz megkívántató új munkaeszközöket is.

72 Alkalmi feladatok elvégzésével (pl. bortermés összeírása) ó't is megbízták.

73 A kasznár mellett dolgozott a váci faraktár ó'rzésével megbízott fás hajdú.

74 A kulcsár (Claviger, Beschließer) az uradalom bortermésének a kezelője volt. A püspöki palota gondnoki tisztségének megszüntetése után a „püspöki palota gondos felügyelésére, abban található bútorok s egyébb ingóságok gondviselésére a püspöki palota szomszédságában lakó uradalmi kulcsár"-t bízták meg.

75 Az alpári számtartó — a fizetési jegyzékek szerint rangban a következő tiszt — hasonló feladatokat látott el mint az ispánok, de mivel az uradalom központjától távol eső alpári birtokrész irányítása önállóbb szervezetet igényelt, így az alpári számtartóságon pénztárt állítottak fel. E tény emelte ki őt a többi ispán közül. Az alpári számtartóság állandó alkalmazottai közé tartozott még egy jegyző, egy hajdú, három béres, egy csősz, egy juhász, egy erdőcsősz és egy kéményseprő.

76 A mérnök (földmérő, geometra, Ingenieur, Inzsenér) az uradalom földmérési (határmegújítás, telkesítés, bányakijelölés) és az épületek fenntartási munkáinak irányítását végezte. Mint uradalmi tiszt, részt vett adóösszeírásokon is.

77 A váci püspöki uradalomnál feltehetőleg egy állandóan és egy időnként alkalmazott mérnök dolgozott.

78 A jegyző (protocollista, Notar) szoros kapcsolatban a tisztiszékkel és prefektussal végezte munkáját, akiknek „tenger sok teendői vannak, mert minden héten egyszer s jelesül szombaton gazdasági tiszti üllés tartatván, s évenként a Jegyzőkönyvnek számai 1300-tól 1600-ig terjedvén, a különbféle az tárgyaknak fogalmazásával és expeditiojával a jegyző hétrül hébe — napról napra (!) elvan foglalva... A Jegyző naponként megjelenik hivatalába délelőtt 7-8 órakor, s ott van esti 5-6 óráig."

79 A váci püspökségi uradalomnál alkalmazott öt ispán (Gespann) feltételezésünk szerint még a tisztséghez tartozó alkalmazott,

80 akik a termelés közvetlen irányítását végezték. Hogy milyen feladatokat láttak el, az talán legjobban a váci ispánnak a tiszti ülés előtt tett esküszövegéből tűnik ki: „Ön esküdni fog a mindenható Istenre és becsületére és hűségére fogadni, hogy felséges és leghatalmasabb Fejedelemnek, dicsőségesen uralkodó Első Ferenc József Isten kegyelméből Ausztriai Császárnak, Magyar-és Csehország... királyánakstb. — utána pedig legfelsőbb származású Örökösének hív és engedelmes leend, — Váci uradalmi ispánná kineveztetvén, különösen ígéri, hogy e hivatalában híven, szorgalmatosan és teljes iparkodással eljárni, gondviselésére és kezelésére bízott mindennemű termesztményeket, anyagokat, és más egyéb eszközöket szorgosan megőrzeni, hivatalos utasítás nyomán becsületesen kezelni, s ne talán egy vagy más szembeni termesztményeket bevételbe tenni; ezekről és az eszközök minden neméről, így a tartozásokról tiszta, részletes és igaz számadást tenni, azokat határozott időben illető helyükre beadni és az uradalmi, valamint a cs. kir. kincstári országos igazgatósági számvevőség által tett észrevételek és nehézségekre felvilágosítást, és feleletet kellőképp beadni, általában az uradalom hasznát minden tőle telhető módon előmozdítani, kárát ellenben lehetségig távoztatni; Ő császári és királyi Felsége által legkegyelmesebben engedményezett közönséges országos alkotmányt pedig szem előtt tartani,- s végre mindazokat megtenni fogja, mik egy kis és engedelmes tisztviselőhöz, illenek. 354