Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

A kalocsai megyefőnökséghez (Végh Ignác megyefőnökhöz) Kalocsára kinevezett tisztviselők: — titkár: Rózsahegyi László évi fizetése: 800 Pft. — kiadó: Udvarlaky György évi fizetése: 600 Pft. — lajstromozó: Csillagh József évi fizetése: 600 Pft. — adószedő: Halász Ágoston évi fizetése: 1000 Pft. — számvevő: Richvalszky Antal évi fizetése: 900 Pft. — pénztári tiszt: Nagy Sándor — számvevő tiszt: Kamöky Ferenc A kalocsai megyefőnökségben pénztári tisztnek alkalmazott Nagy Sándor példájának nyomán képet nyerhetünk a következő időszakról, a hivatalnokok nyomorúságos helyzetéről, amit 1851. áprilisában kelt felterjesztésében Kapy Ede Pest-Pilis megye cs. k. főnöke a fogalmazói segédi státusban alkalmazott tisztviselő helyzetéről írt, kérve további alkalmazását és elmaradt fizetésének utalványozását: „.. .nevezett Nagy Sándor, mint családos, vagyontalan s egyedül hivatala után járó évfizetéséből élő egyén, ebbeli illetőségéből nem lévén képes itt (Pesten) visszamaradt családját Kecskemétre (s előbb Kalocsára) leszállítani, annál kevésbé attól különválva élni, báró Majthényi László volt Pest-Pilis megyei főnökhöz folyamodott 1851. januárban, hogy szomorú helyzetében... aggasztó körülményein segítsen.. ."

50 Nem volt jobb helyzete azoknak a főszolgabíróknak sem, akik az új megyei beosztás következtében állás és fizetés nélkül maradtak. Például: Jalsoviczky Károly 1849. novembertől 1850. március 4-ig a kecskeméti kerület főszolgabírója volt, de alkalmazását nem újították meg. Az előállt esetben kilátásba helyezték, hogy a volt közigazgatási tisztviselőket a törvénykezési szervezet kiépítésekor alkalmazzák ismét.

51 Rendezni kellett a sok vitát kiváltó előfogatok ügyét is, hiszen a közigazgatási rendszer bevezetése gyors intézkedéseket tett szükségessé. Ezért Haynau 1850. február 6-án kelt, de csak április 1-vel hatályba lépett hirdetménye szerint az állandó hivatalban levő tisztviselőknek az előfogatot közigazgatási célra is igénybe lehetett venni. A tisztviselők utanként fizették ki az előfogatosnak az őt megillető díjat.

52 A cs. k. fegyveres csendőrség (Gensd'armerie), pedig, amelynek három csendőri ezrede (5-ik, 6-ik és 7-ik sz.) közül Pest megye területén a 6. sz. teljesített szolgálatot — kötelességei és feladatai, mint pl. törvényszegők letartóztatása, körözött személyek felkutatása, betörések, gyilkosságok és rablások, víz- és tűzkárok, valamint járványok jelentése, nyilvános gyülekezőhelyek (vendéglő, vásár, népgyűlés) felügyelete mellett — ellenőrizte az előfogatot használók utazási okmányait is.

53 1850. február—május között a pest-budai katonai kerület élére miniszteri biztos kinevezésére került sor. A miniszteri biztosi hivatal a katonai kerületi parancsnokság polgári osztályaként működött („Civil Section des k.k. Pest-Ofner Militär-Districts"). A pest-budai cs. k. miniszteri biztosság — élén Koller Ferenc pesti polgármester — működése 1850. április 15-én módosult, mert a Szentiványi Vince pesti kerületi főbiztos ill. főispán utóda Ambrus Mihály ideiglenes vezető tartós betegsége miatt Koller Ferenc átvette Geringer utasítására a pesti polgári kerület közvetlen vezetését.

54 Koller Ferenc miniszteri biztosi tisztségét és vele együtt a pesti polgári kerület vezetését 1850. december 17-ig látta el. Működése idején Pest megye három megyefőnökségének száma kettőre csökken, még307 eddigi fizetése változatlanul**.