Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között
A szabadságharc hadi eseményei következtében 1848 — 1849 telén a megye is a császári csapatok ellenőrzése alá került. Windischgraetz a megye élére királyi biztost nevezett ki Babarczy Antal személyében 9 , aki a megyebizottmány működését felfüggesztette és személycseréket is végrehajtott a főbb tisztségekben. így lett 1849. január 15-én Madarassy László első alispán, Jankovich György másodalispán 10 , majd január 23-án Hajós József főjegyzőt tisztségében meghagyták és mellé másodfőjegyzővé Simoncsics Alajost választották. 11 Sok tisztségviselő továbbra is vállalta a szolgálatot. Az 1849-es tavaszi sikeres hadjárat következtében a helyzet a megye vezetésében gyökeresen megváltozott. Kossuth Lajos, mint a honvédelmi bizottmány elnöke kormánybiztost nevezett ki Batta Sámuel személyében Pest megye közigazgatásának újjászervezéséré. 12 Batta Sámuel addigi volt főszolgabíró új tisztségében azt a feladatot kapta, hogy: „... Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék törvényhatóságát gyökeresen reconstitualja, közigazgatását a törvényes és alkotmányos ösvénybe visszavezesse, s azt a haza iránti hűségre esküvel kötelezendő tisztviselők által kezeltesse..." 13 A megye tisztikarára vonatkozóan pedig arra utasította Kossuth Lajos, hogy: „A megye bizottmányának s volt tiszti karának (Nyáry Pál első alispán, ki országgyűlési követsége, s honv. bizottmányi tagsága mellett Pest megyének törvényes első alispánja meg nem szűnt lenni) minden hatósága s megbízatása ezennel felfüggesztettnek, sőt megszűntnek nyilváníttatván, Ön oda utasíttatik, hogy új bizottmányt alkosson, azt a kijelölendő székhelyre azonnal összehívja, s annak közbenjöttével s törvényes közbenjárásával, — kivéve mindig az első alispáni hivatalt — új tisztikart alkosson, s részint törvényes szokás szerint nevezze; a kinevezendőket, és megválasztandókat a haza iránti hűségre leteendő eskü mellett hivatalaikba beigtassa, s a népet irántuki törvényes engedelmességre utasítsa... A haza iránt hűtelenekké lett egyének ... kijelölés, s kinevezés alá még azon esetben sem kerülhetnek, ha más büntetésre is méltó beszámítás alá nem jönnének ..." u Feladatává tette ezenkívül a hadiadó és házi rendes adó beszedését, az újoncok kiállítását, a honvédség ellátását, az egészségügyi ellátás biztosítását, a személyi- és vagyonbiztonság megóvását, sőt a szükséges karhatalmi ellátás és népfelkelés megszervezését is; továbbá gondoskodni kellett az élelmiszerellátásról és a pénztárkezelésről is. Batta Sámuel kormánybiztos elnöksége alatt Kecskeméten 1849. május 14-én tartott közgyűlésen helyreállítva s egyben megújítva az előző, 1848. május 8-tól 1849. január 15-ig működött megyebizottmányt 15 a megye főbb tisztségeit betöltő személyek a következők lettek: ElsŐ alispán: Nyáry Pál Másodalispán: Szeles Lajos Főjegyző: Károlyi István Aljegyzők: Fáy Béla, Báthory Gábor, Demők Elek Főügyész: Gerenday Ambrus Hadi fopénztámok: Irsay Károly Házi főpénztárnok: Fekete Károly Főbiztos: Csapliczky Pál Főorvosok: Schmidt János, Bárra István (sebész) Mérnök: Halász Móricz, Csontos Lajos Űti főigazgató: Zlinszky László 298
