Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban
\ választópolgára egyhangúlag választotta országgyűlési képviselőjének Tanárky Gedeont, Nagykőrös kiváló képességekkel megáldott főjegyzőjét, aki az országgyűlésen méltónak mutatkozott a személyét övező bizalomhoz. 115 Cegléden az 1391 választásra jogosult személy közül csupán 772 íratta össze magát, a választáson pedig mindössze 248 választó vett rész. Az országos viszonylatban is egyedülálló részvétlenség a kortársak és az utókor támadókedvét egyaránt kihívta. A június 13-án megtartott választáson Varga Sándor városi jegyző és ügyvéd 130 szavazattal abszolút többséget szerzett Ruttkai József (102 szavazat) és Szálai Sámuel (16 szavazat) előtt 116 , ez azonban korántsem óvta meg a parasztérdekek egyik leghűségesebb képviselőjét a radikális sajtó és közvélemény támadásaitól. Néhány reflexió a korabeli radikális lapokból: „Czegléd városa valami Varga nevű embert, egy a politikában igazi csizmadiát küldött"... „Követté lett Varga Sándor eddigi főjegyző, köz- és váltóügyvéd. Politikai tudománya átkozottul nem sok, de a magyar szólótánczot igen jól tudja, Vahot Imre gyönyörködhetik benne. Politikai hite martius előtt körülbelül semmi, azóta autocritico-democraticomonarchico-republicanus; választáskor jakobinus eszméket pengetett, üterére tapintott a vöröstollas Czeglédnek... Véleményem szerint legjobban betöltendí helyét deputatiokban, szavazatszedő választmányoknál s hivatalos banquettekben... " 117 Varga Sándor megválasztása ellen 421 választópolgár petíciót nyújtott be az országgyűlés panaszbizottságához, amelyben előadták, hogy az összeírás helytelenül történt, mert a 22.000 főt számláló városban mindössze 778 választót írtak össze. Kifogásolták azt is, hogy a választás napja a jobbára földművesek által lakott városban kettős ünnepet követő hétköznapra esett, s ezáltal a szavazók kétharmada távol maradt a választástól. Az országgyűlés illetékes osztálya megállapította, hogy ezek a kifogások — a velük együtt beadott szabadszállási, élesdi, galgóci, csíkszeredai panaszokkal együtt — aligha vehetők figyelembe, de mivel Cegléden a helybéli egyházi és polgári elöljáróságot ámítással és elrémítéssel, valamint nyílt korteskedéssel vádolták, sőt a választási elnökség ellen még azt a panaszt is felhozták, hogy az elöljáróság „jármában nyögő és joggyakorlatban még idegen nép akaratának őszinte nyilvánításában erkölcsileg gátoltatott", de maga a választást vezető elnök is „pofozkodásig süllyedő részrehajlással a választó jegyzékbe be nem írottak szavazatának elfogadtatásával vádoltatik", az osztály elrendelte a panasz kivizsgálását. 118 A panasz kivizsgálására kiküldött Patay József helyét harmadnapra Ivánka Zsigmond vette át. 119 A további vizsgálat a közbejött politikai események folytán elmaradt. Varga Sándor különben egyáltalán nem szolgált rá a baloldal támadásaira, mert valamennyi országgyűlési előterjesztése a nép érdekeit támasztotta alá. A képviselőház július 31-i ülésén beadott törvényjavaslatai (1., Az 1848. évi V. és XXIII. te. módosításáról; 2., A közlegelő elkülönítésének kötelező törvény általi siettetéséről; 3., Az 1844. évi IX. te. által szabályozott közmunkák eltörléséről) mintegy a szőlődézsma, illetve hegyvám őszi eltörlését irányozták elő. 120 Összegzésképpen annyit kell tehát megállapítanunk, hogy a vezérmegye a márciusi forradalmat követő sorsfordulón sem lett hűtlen liberális hagyományaihoz. A forradalmi bizottmányok megalakításával a főváros és Pest megye diktálta az országos mozgalmak ütemét. 1848 tavaszán egyszerűen lehetetlen szétválasztani, mi is történt valójában az ország forradalmasodó székvárosaiban, s mi az azokat közvetlenül környező paraszti hátországban. A Pesten gyülekező radikális csoport és a megye liberális nemességének párharca országos méretekben is meg287
