Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Simon V. Péter: Pest megye népképviseleti átalakulása 1848-ban
Az esküdtszékek felállításával párhuzamosan ment végbe a vármegyei igazságszolgáltatási szervezet átalakulása. Május elején a szolgabírák átvették a megszüntetett úriszékek előtt folyamatban lévő perek lebonyolítását 70 , néhány nappal később határozat született arról, hogy a korábban ugyancsak az űriszékek által felügyelt községi bírói számadások és az árvaügy ellenőrzésére járásonként két fővel megnövelik a számvevői tisztségek létszámát. 71 A megyei törvényszékek néhány hétig szüneteltették munkájukat, s azt május 9-én is csak ideiglenes jelleggel és összetételben kezdték meg. A kisgyűlés ugyanis úgy határozott, hogy „miután egy részről a törvényszékeknek eddig gyakorlott alakítása, a mennyiben azok tagjai kizárólag a kiváltságos osztályból neveztettek, sem az újabb törvények által kivívott jogegyenlőség eszméjével, sem az igazság részre hajlatlan kiszolgáltatási módjával meg nem egyeznék..., polgári állásra tekintet nélkül bírák választatni fognak". Addig is, míg a választásokat a következő képviseleti választmányi ülés saját soraiból, illetve tagjainak ajánlására — ennyit ért a gyakorlatban a polgári állásra tekintet nélkül lebonyolítandó választás szép elve —, eszközölheti, ideiglenes bírákat küldött ki a kecskeméti, a kalocsai és a pesti középponti bíróságokra. 72 A középponti törvényszék a pesti, pilisi és váci járások bűnvádi pereiben, a sommás perekben, nemességi ügyekben, a kecskeméti és kalocsai törvényszékek pedig a kecskeméti és solti járás fenyítő pereiben járt el. 73 Mindezen intézkedések elégtelenek maradtak volna azonban, ha a megye nem számíthatott volna az elsőfokú bíráskodási jogú rendezett tanácsú mezővárosok jótékony közreműködésére a megnövekedett igazságszolgáltatási teendők terén. Okkal számíthattak tehát kérelmük méltányos elbírálására azok a községek és mezővárosok, amelyek tanácsuk rendezését kérték a megyei hatóságtól. Szalkszentmárton és Kalocsa elöljáróinak érveket sem kellett előterjeszteniük, a kisgyűlés e nélkül is pártolólag terjesztette fel folyamodványukat a belügyminisztériumba. 74 Promontor (Budafok) azzal az indoklással igényelt első bíróságú hatóságot, hogy a községnek 500 háza és 3000 lakosa van, s több adót fizet, mint a megye néhány rendezett tanácsú községe. A német lakosság még egy hazafias nyilatkozattal is megtoldotta kérelmét: „mikép valamint eddig is pontos adózók valának, úgy jövőre is [mint] a hazai nyelvet tisztelő szabad polgárok igyekezendnek magokat e kitüntetésre méltókká tenni". 75 A népesebb helységeknek tulajdonképpen még csak kérelmezniük sem kellett, mert maga a megye igyekezett a legjobban előmozdítani a bíráskodási és közigazgatási teendők decentralizálását. Május 8-án a másodalispán vezetésével választmány alakult, azzal a megbízatással, hogy kijelölje a rendezett tanáccsal ellátandó községeket, s javaslatot tegyen a rendezett tanácsok hatáskörére. 76 A javaslatot előkészítők a belügyminiszter elé terjesztendő községjegyzék összeállításakor a szóba jöhető községek lélekszámán kívül azt vizsgálták, vannak-e ezekben a községekben nagyobb számban olyan jogi ismeretekkel bíró férfiak, akiktől elvárható, hogy a tágabb körben kifejtendő igazságszolgáltatási teendőknek megfelelnek, s képes lehet-e a község a megnövekedő közigazgatási költségek viselésére. E szempontok alapján Abonyt, Gödöllőt, Aszódot, Monort, Irsát, Szalkszentmártont, Kalocsát, Izsákot, Kiskőröst, Soltot, Ordast és Tétényt ítélték alkalmasnak az elsőfokú bírósági hatáskör ellátására, miáltal a rendezett tanácsú községek száma huszonháromra emelkedett volna a megye területén, hiszen Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Püspökvác, Káptalanvác, Szentendre Óbuda, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd és Ráckeve már korábban eljutottak 278
